Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Babics András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban

1 forintot. Robottal szolgáltak alkalmazkodva az uradalom igényeihez, meg nem határozott napokon, az uradalom igényeihez igazodva. A makkoltatásért adtak a földesúrnak egy ártány-disznót (unum majalem pro censu glandinatione). Az uradalom gazdasági igényei növekedtek a szántás, a vetés, az aratás idejében, továbbá, amikor az ugar feltöréséről, irtásról, a magtárak feltöltéséről volt szó, vagy füvet kaszáltak, szénát kaszáltak vagy gyűjtöttek, szőlőt kapáltak, szüreteltek, a dárdai vámút hídját javították, a földutat építették; az uradalom épületeinek kerítéséhez fejenként 25 nádkévét adtak. A hosszú fuvart természetben szolgálták, majd kb. 7 év óta 10 forinttal váltják meg. Mikor a tisztségviselők a megyegyűlésekre mentek, a közlekedési költségeikhez 2 forinttal járultak hozzá. A diétára való utazáshoz 10 forintot adtak, mintegy hosszúfuvar cimén. A közutak javításához 4 forintot fizettek. Egy köböl gubacsot kellett szedni mindenkinek, helyette adtak 50 dénárt. Földjeik bőven voltak és termékenyek, de jelentős részét az uradalom allodium céljára (pro allodiatura sua) foglalta le, szőlőjük egy részét a benépesítés alatt álló Lapántsa használatra átengedte. A legelők terjedelmesek, ott azonban az uradalmi juhok olyan mennyiségben legelnek, hogy saját nyájaik időnként nem jutnak legelőre. Rétjeiknél is ez a helyzet. Ezeknek egy részét a Karasicza patak áradásai is használatlanná teszik. Erdőségük makkot, tűzi- és épületfát elégséges mennyiségben ad. Borkimérési joguk Szentmihály napjától (szept. 29.) március végéig tartott. A szántóföldet két vetésforgóra osztották, de sessiokra nem osztották fel. A réteken a sarjúfüvet nem kaszálták, hanem legeltetésre használták. A kézi és igás robot nem volt pontosan meghatározva, hanem igazodott a gazdaság szükségéhez. Az egyik bólyi gazda vallomása : a megelőző évben 170 kézi robotja volt, és ezen kívül még az igás robotok. Ezeknél a munkába indulástól a hazatérésig terjedő időt nem is számították be. Minden magvas termékből kilencedet adtak, egyéb termékből pedig kiskilencedet; minden gazda adott még 75 dénár „lovász-pénzt" és 25 dénár „tyúk-pénzt". Attól az időtől kezdve pedig, hogy az uradalom az egyháztól bérbe vette a tizedet, a malacok után is adóztak az uradalomnak készpénzben, ugyancsak a baromfik és libák után is. Minden birtokos gazda adott egy öl fát, munkaképes fiai és testvérei fél öl fát. Elhagyott birtok nem volt a faluban. A község lakói szabad költözködési joggal rendelkeztek. Közülük többen már más helyre is költözködtek, éppen a nagy megterheltetéseik miatt.™ Magyarboly nem tartozott az uradalom nagyobb falvai, birtokai közé. A regnicoláris urbárium idejében 40 család lakta és ezek valamennyien szerbek voltak. A belső telkek 8 pozsonyi mérős nagyságra emelkedtek. A falu együttes nagysága 150 pozsonyi mérős volt. A községben 3 házas zsellér lakott, a többi gazdaember volt. A lakosságot kb. 200— 210 főre becsülhetjük. A mezei telkek tekintetében a következő volt a helyzet: A szántóföldek terjedelme: 540 (pozsonyi mérős) hold. A rétek nagysága: 197 kaszás (szekér szénás). Az 1767. évi urbárium szerint a falu népi helyzete és gazdasága a következő: Fundi Appertinentiarum 1. POSSESSIO MAGYAR-BOLY intraextravi

1 llanarurrï villani in quantita* terris pratis Nomina Incolarum metretn jugalis currus Vászó Pávlevits 4 — 18 5 Pavzilo Pávlevits 4 18 5 Maxim Mairits 6 — 26 8 Mihajló Novákovits 6 — ?n 6 Petar Czerenits 5 2 4 18 6 Peter Vukovits 2 2/4 6 3 Jovan Vukovits 4 — 24 7 Jochim Vukovits à — 2à 7 Riszto Ttheoszávlevits 7 — 24 7 Radoitza Ivánovits 2 — 12 5 Jovitza Vukovits 4 — 24 7 Kojo Mehenyésatz 2 — 6 2