Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Babics András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban

A töröktől mentesített területen olyan korszak kezdődött Baranyában, amely rendkívül bonyolult nemzetiségi, gazdasági és politikai helyzetet teremtett. A csaknem kietlen megyében új birtokrendszer alakult ki. A viszonylag szegény államkincstár kénytelen volt a neki szolgáló személyiségeket az elfoglalt területeken kialakítható uradalmakkal díjazni, jutalmazni. Ilyen módon : I. Kapott birtokot 1699-ben Savoyai Eugén herceg, hadvezér, a Neoacquistica Commissiotól, minden megváltás nélkül, átörökíthető ősi joggal. Ezen a területen alakult ki a bellyei uradalom, amely - az 1714. évi összeírás szerint - az alábbi falvakból állt: I. Baranyavár,

3 2. Lucs/' 3. Keő/

1 4. Bodola/

3

, 5. Belle,

7 6. Kopács,

8 7. Daróc,

9 8. Laskó,

10 9. Herczeg-Szőllős,

11 10. Csúza,

12 11. Sepse,

13 12. Vörösmart,

14 13. Darázs,

15 14. Mórok,

10 15. Izsép,

17 16. Dályok,

18 17. Mais,

19 18. Lipova,

20 19. Kisfalu,

21 20. Bán,

22 21. Villány.

23 Ez az uradalom a herceg halála után (1736) visszaszállt a kincstárra, de adományozás révén Mária Terézia Krisztina főhercegnőé lett. A főhercegnő férje volt Albrecht szász tescheni herceg, aki 1765-től 1781-ig a magyar helytartótanács elnöke volt és feleségével együtt pozitív szerepet töltött be a hazai jobbágyságunk sorsában, életében.

24 A főhercegnő halála után Albrecht főherceg örökölt, utána pedig fogadott fia, Habsburg Károly főherceg. A családnak ez az ága tartotta tulajdonában a birtokot 1945-ig.

25 II. Gróf Caprara Aeneas tábornagy, a haditanács elnöke 24 faluból álló birtokot kapott, amelynek központja Siklós mezőváros lett. Ez a birtok később, vétel útján, az ugyancsak nagybirtokos Batthyány-család kezébe került. Tőlük a gróf Benyovszky-család szerezte meg. Az utóbbiaknál maradt a második világháború végéig. Ez az uradalom az alábbi településekből állt: 1. Siklós, 2. Nagyharsány, 3. Aderjás, 4. Piski, 5. Kóros, 6. Rád (1904 után Rádfalva), 7. Czun, 8. Kémes, 9. Szoporcza, 10. Tésenfa, 11. Kovácshida, 12. Csepely (1904 után Drávacsepely), 13. Szerdahely (1904 után Drávaszerdahely), 14. Palkonya, 15. Csehi (1904 után Drávacsehi), 16. Ipacsfa, 17. Viszló (1904 után Diósviszló), 18. Márfa, 19. Terehegy, 20. Harkány, 21. Gyüd, 22. Szabolcs (1904 után Drávaszabolcs), 23. Tótfalu, 24. Kisharsány. III. Gróf Breuner Siegfried, az udvari kamara elnöke, 24 faluból álló uradalmat szerzett Baranyában, özvegye azonban ezek nagyobb részét eladta a herceg Eszterházyaknak, abból alakították ki ezek az ún. szentlőrinci uradalmat. Az uradalom központja Szentlőrinc volt, és a családnak a birtokában maradt a második világháború végéig. A Breuner-család birtokának két kisebb részéből lett a Czinderycsalád kisteleki és a Mihalovichok baksai uradalma. Mindkettő eltörpült az említettek mellett. A Breuner-birtok (egy 1714. évi összeírás szerint) az alábbi településekből állt: 1. Mecske, 2. Kistelek, 3. Monosokor, 4. Nagycsány, 5. Zaláta, 6. Dinnyeberki, 7. Helesfa, 8. Szentlőrinc, 9. Cserdi, 10. Csonka, 11. Mindszent, 12. Kacsóta, 13. Nagyváty, 14. SzentErzsébet, 15. Becefa, 16. Nagy Peterd, 17. Botyka, 18. Büdösfa, 19. Szent-Gyenes, 20. Rónátfa, 21. Gadány, 22. Boda, 23. Új-Mindszent, 24. Baksa, 25. Ózd, 26. Tésen, 27. Regénye. IV. Gióf Batthyány Ádám özvegye, Sfratfmann Eleonóra grófnő 1703-ban kapott 24 települést fiai részére. Ebből lett a bólyi uradalom. Ez az uradalom — házasság révén - a herceg Montenuovo-család tulajdonába ment át. Náluk is maradt a második világháború végéig. A bólyi uradalom kiterjedt birtokrendszer volt. Egy 1717. évi összeírás szerint az alábbi falvak tartoztak hozzá: