Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Mándoki László: Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról

Megállapíthatjuk, hogy Siklóson a református tanulók oktatását szinte kizárólag papnövendékek végezték, akik két-három esztendős tanítói gyakorlat után prédikátorokká lettek a környéken vagy távolabb (lásd mellékelt térképünket!), illetve más értelmiségi pályákra kerültek, mint Veszprémi János, aki 1761-ben „Duna Vetsei Nótáriussá lett", avagy Vághó Pál, aki 1802-ben „Akadémiákra indult tőlünk, Jenabál viszsza jővén lett Csurgói Professor". Az iskolamesterektől megkövetelt pedagógiai hozzáállást jól megvilágítja az alább közlendő esküformula, melyet szintén Karantsi János vezetett be a siklósi reformátusok anyakönyvébe. Tiszteletes Püspök Szőnyi Mihály Urunktól 1758

dik esztendőb(en) kiadatott, és az egész Superintendentiákban currentáltatott Esküvésnek formája, a' mellyet az Oskolába introdecendus Oskola Mesterek az Ekklésiának Elöljárói előtt megesküdni tartoznak: Én N. N. a' N. N. Oskolának igazgatására törvényes hivatalt vévén, esküszöm az Élő Istenre, aki Allattyáb(an) Egy, Személyében Három, úgymint Atya, Fiu, és Szent Lélek, hogy ebben az Ekklésiában énnékem rendes Oskola Mesteri Hivatalomban az Istent félem, Superintendensem(ne)k, Seniorom(na)k és Prédikátoromnak minden jó dolgokban engedelmes leszek; Rectori Hivatalomban serényen és hűségesen eljárok; oskolában lévő Tanítványaimat az idvességes és tisztességes Tudományokra, ugy a' jó erkőltsőkre, magános dolgaimnak félre tételével szorgalmatossan tanítom; az Oskolát meg üresitő kemény disciplinât el távoztatván, a' fenyítéket mértékletessen követem; Tanitványimat nem fogyatni, hanem minden tehettségemmel szaporítani kívánom; Nem tsak rendes órákon, hanem azokon kivülis tanítani és építeni igyekezem; a' tanítást azok(na)k meg fogható elméjekhez alkalmaztatom; mind szemem előtt, mind távoly létekben a' jó engedelmességben tartani igyekezem; Osko!ám(na)k kárával Széllyel járó nem leszek; amikor ez vagy amaz Szükséges doigom végett valahová kell mennem, Prédikátoromnak tudtára adom; Hivatalomhoz illendő Öltözetet viselek; az Isten Házában 's más helyeken az énekléseket kegyessen és Istenessen folytatom; amikor a' prédikállást szükséges tennem, tehettségem Szerént örömest tselekeszem; Tanitványimnak profectusokat rendes és közönséges Examenekben meg mutatom; és valamit az Isten dicsőssége, a' jó Lelki esméret és az Ekklésiának 's az oskolának h(asz)na és ékessége kivan, mind azt tökéletes Szivei, a' nálamlévő Isteni kegyelem és erő Szetént tselekedni kívánom, Isten engem ugy segéllyen. Descripta per Joannem W. Karantsi p.t. VDMrum in Ecclesia Reformata Siklosiensi ppf ve (?) Közel húsz éve alapos elemzés jelent meg a magyar néprajztudomány központi folyóiratában, az Ethnographiában, Ortutay Gyula tollából.

3 A tanulmány főkérdése: „hatott-e s milyen mértékig hatott az iskolai nevelés a magyar parasztság művelődésére, s milyen volt a viszony a hivatalos, szervezett (organizált) iskolai nevelés és az állandóan ható, organikus családi, falusi közösségi tradíció között". Hosszan lehetne idézni a tanulmány érdekes passzusait, gondolatébresztő mondatait, ettől azonban el kell tekintenem. Csupán néhány részletre kívánok hivatkozni, azokra, amelyekhez a közölt anyag kapcsolódik. Ortutay szemléletesen vázolta a jobbágyság művelődésének ügyét, amely elmaradott volta mellett igazában