Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Mándoki László: Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról

1849. Csetei Kis István mohátsi fi a forradalom alatt, ideiglenes tanítónak bé fogadtatott, meg házasodván is a leg Istentelenebb, leg erköltstelenebb lett nejével, ki itteni születésű Ngs. Ujjvári Cseh József özvegye volt Köröm Rebeka 1853. Pordány Elek fülöpszállási fi; jött Kecskemétről volt három évig 1856. Főző László, Kecskeméti fi Kecskemétről, lett botykai lelkész, töltött Siklóson három évet. 1859. üveges Sándor, hedrahelyi fi Kecskemétről töltött Siklóson három és fél évet. A fentebb közölt anyag bizonyára nagyon sokféle elemzést tesz lehetővé, magam csak néhány aspektus megvilágítására vállalkozom. Érdekes mindjárt magának a szövegnek a születése: a 18. század közepén, de a jelenkori néprajzi módszerekre emlékeztető kikérdezés során keletkezett e forrásértékű anyag - s úgy tűnik, hogy az idős informátorok (a legöregebb kb. 1666-ban született!) csak saját emlékeiket mondták el, illetve az is lehetséges, hogy Karancsi János volt az, aki kiszűrte a bizonytalan, hallomáson alapuló közléseket, és csak a biztosnak tűnő adatokat jegyezte fel. Karancsi János nagy részletességgel írta le saját prédikátorságának eseményeit, büszke volt eredményeire — s méltán! Az ő idejében terjedt el Siklóson a „kóták szerént" való éneklés, s az iskolaügyben is sokat tett az évente kétszer megejtett inspiciálásokkal, a siklósi paplakhoz „ragasztatott" református iskola („Tanuló házatska") építésével („maga adott belé 43. forintokat"). E nagy képzettségű, latinul és görögül is jól tudó, kottát ismerő, az iskolaügyet szívén viselő pap sorai kemény bírálatot tartalmaznak a Ratio educationisról, illetve az azt Baranyában szorgalmazó Bachmann „Normalis lnspector"-ról. ,,A norma szerént való tanítás" 1785—1790 között nemcsak azért volt fájdalmas Karancsinak, mert nem voltak meg a kellő feltételei (sem megfelelő oktatók, sem megfelelő könyvek nem voltak hozzá), hanem azért is, mert meggátolta a hitbéli oktatást...! Érdekes lenne ismerni a siklósi „Pápista és Rátz Oskola" oktatóinak véleményét is a Ratio educationis bevezetéséről, s egyáltalán: baranyai fogadtatásának felmérése azért is érdekes lenne, mert a közelmúltban jelent meg egy somogyi elemzés e témáról.

2 A siklósi matriculába bejegyzett oktatástörténeti adatok szerint e környéken nem lehetett nagyobb baj az iskolák színvonalával: magasan kvalifikált oktatók végezték a tanítás munkáját, többnyire olyanok, akikből később (jobbára szintén a közelben) református papok lettek. 1836-ig „Debretzenből jöttek a Rectorok", érdemes azonban felsorolni születési helyüket is, ahonnan a debreceni kollégiumba kerültek: Debrecen Nagykőrös (Hajdú)Nánás Nagyléta Izsák Paks Kecskemét Püspök(ladány) (Mező)Túr Szabadszállás (Nagy)Károly (Vár)Daróc 1839—1859 között Kecskemétről érkeztek a tanítók, az ő ismeretes születési helyeik a következők: Fülöpszállás Kecskemét Haraszti (Kiskun)Halas Hedrehely Mohács.