Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete
Pécsett az első könyvkötők közé tartozott Boris (Poris) Henrik. 1753-tól haláláig a Franciscaner Gasse 49. számú házban (ma Sallai u. 17.) lakott.'' 1761-ben özvegy felesége férjhez ment a sziléziai Frankensteinből érkezett Nering Henrik könyvkötőhöz.' Weidinger Márton lehetett ekkor az első segéd, mert Nering halála után, 1772-ben, a korabeli céhszabályok szerint, 23 éves korában feleségül vette az ekkot 68 éves özvegyet. 8 így ő lett a ház és a műhely tulajdonosa. Felesége 1789-ben meghalt," Márton pedig még a gyászév letelte előtt újra megnősült, amin a fenti adatok ismeretében nem csodálkozunk. 10 Második felesége, Koch Erzsébet fiatal volt, és a házasságból hat gyermek született, 11 köztük másodikként, 1792. december 26-án vagy 27-én Weidinger Imre József} 2 Élete tragikusan kezdődött. Hároméves korában egy szerencsétlen lefolyású himlőtől megvakult, és látását a pesti egyetem tudós orvosai sem tudták visszaadni. Az akkori iskolai tárgyakra magántanító oktatta. Zenei tehetsége korán kiderült, tízéves korában már ügyesen furulyázott. Furulyán a „csákány" nevű, Asz-hangolású vékony botfuvolát kell értenünk, amely Mátray Gábor szerint ,,a' mi időnknek magyar találmánya". 13 Weidinger később sem vált hűtlenné e hangszerhez. Fejlődését váratlan családi gyász sem törte meg, édesapja ugyanis 1802. április 7-én, 53 éves korában elhunyt. 1 ' 1 Erzsébet asszony a gyászév elteltével férjhez ment, nyilván az első segéd Gundl Miksához. 1 ' A mostohaapa becsülettel vállalta a hat kicsi gyermek felnevelését. A legfiatalabb, Alajos sajnos 1809-ben meghalt, 10 de Ignácot gimnáziumba járatta, 17 és zongora vásárlásával támogatta Imre zenei tanulmányait. Ha ez a vásárlás a 19. század elejei polgárosodó Pécsen nem is számított fényűzésnek, kézműves családban nem mondható gyakorinak. Valószínű, hogy nem mai értelemben vett zongoráról, hanem klavikordról van szó, amelyet itt is készítettek. Otvorso János orgonaépítő például 1793—94 folyamán 14 klavikordot készített a zeneiskolának, darabját szállítással együtt 15 forintért. 18 Ha 15 évvel később az infláció miatt többe is kerülhetett, megvásárlása nem okozhatott nagy nehézséget, összehasonlításként a székesegyházi muzsikusok szerint családjuk napi élelme 1808-ban 2 Ft 10 krajcár. 1 " Ezzel egyáltalán nem akarjuk Gundl vásárlását leértékelni, sőt ez is bizonyítja a pécsi németség alapvető igényét a zenei művelődésre. A zongorázás mellett orgonált is a ferencesek és az irgalmasrendiek templomában. Ezek alkalmi orgonálások lehettek, mert például a ferenceseknél a város által fizetett kántorok működtek, ekkor Gyurkovits János. 10 14 éves korában Franczl kártyafestő tanította hegedülni, újabb adatként muzsikáló pécsi kézművesről. Igazi fejlődését azonban, amely egyben értékessé tette életét, Gruzling Alajos székesegyházi zenésznek köszönhette. A káptalan muzsikusai a 19. század elején már tevékenyen részt vesznek a város zenei életében is, amelynek fő oka — anyagi vonatkozásai mellett — a világi zene iránti igény megnövekedése volt. A 18. században még a tanítás is tiltott volt, ezzel szemben 1808-ban már az ide érkező színtársulatok előadásain, sőt nyilvános táncmulatságokon is muzsikálhatnak. 1811-től rendszeres hangversenyeket adnak özvegyeik és árváik támogatására. Természetesen tanítottak is, főként a fúvósok, mivel a zenéiskolában csak ének-, orgona- és zongoraoktatás folyt. Gruzling Alajos 1785. június 27-én született Pécsett, édesapja a püspöki könyvtár szolgája volt. 21 A családban több muzsikust találunk. Gruzling Fülöpöt, valószínűleg nagybátyját, hegedűsnek mondja az anyakönyv József fia keresztelőjekor.-- Bátyja, János a székesegyházi zenekarban játszott 1802. január 1-től 1806-ig, azután Lakácsára ment tanítani. Helyére került Alajos, aki Novotni karigazgató ajánlása szerint már addig is többször kisegített az együttesben. 23 Időközben a tanítóképzőt is