Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához

/j9 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 2557/1862. sz. 50 Uo. 51 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 1036/1869. sz. 52 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 2557/1862. sz. 53 Bm. L Pécs Városi Tanács ir. 1036/1869. sz. 55 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 7753/1862. sz. 53 Ifj; Erdődi Gyula: A pécsi vasárnapi ipartanodáról. Baranyai Művelődés. 1977/1V. 131 — 135. p. 5,1 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 7753/1862. sz. 57 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 7753/1862. sz. A mesterek száma rovatban csak az inassal rendelkezőket tüntették fel. 58 Ebből 10 fő kőfaragónak és 19 fő cserepesnek készült. 53 Ebből 2 fő tarisznyaszövőnek és 3 fő kötélgyártónak tanult. 60 Ebből 1 fő ráspolykészítő, 2 fő órás és 16 fő lakatos volt. 61 12 évesek: az asztalosoknál 2 fő, a cipészeknél 3 fő, a fazekasoknál 1 fő, a kőfaragóknál 1 fő, a kötélgyártóknál 1 fő. 26 éves: a kőműveseknél 1 fő. 28 éves: a gombkötőknél 1 fő. A kőműves és cserepes és kőfaragó „egyesült céhben 70 inasra csak 7 mester jutott. Ehhez lásd még a Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 7753/1862. sz. A mesterek nevét 10 céh nem adta meg. Ezek a következők: tabakosok, asztalosok, cipészek, kapcások, kovácsok, nyergesek, szappanosok, sarutások, fazekasok és német szabók. ,:2 Bm. !.. Pécs Városi Tanács ir. 7753/1862. sz. fi3 Uo, A többi céh a megadott szempontok szerint vegyesen alkalmazta a tanoncokat, « Uo. 65 Bm. L. Pécs Városi Tanács r. 1036/1869. sz. Más források szerint esetünkben azt jelenti, hogy a beiratási és bizonyítvány kiadási díj összege nem egyezett meg a város számvevőjének elvárásaival. Ezért több ízben bírálta az iskolagondnokot. Ezért a tanároknak is összeírást kellett készíteniök. A tanárok által megadott létszámok sem egyeznek meg, így azokat sem fogadhatjuk el kritika nélkül. 66 Bm. L, Pécs Városi Tanács ir. 1036/1869. sz. e7 Gölöncsér és fazekas. Az összeírásban a megnevezés váltakozva szerepel. ,;!

' Régi nevén kötélgyártó. 6ü Régi nevén tarisznyaszövő. 7C Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 1036/1869. sz. 71 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 6970/1869. sz. Pécs szabad királyi város tanügyi választmányának 1864. május 19-én tartott ülésén hangzottak el a leírt nyilatkozatok. 72 Uo. 7:i Uo. Ehhez lásd még Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 1036/1869. sz. iratát. ''' Uo, Néhány aláíró neve olvasható: Virág Mihály, Csonka József, Furtinyi Ferenc, Komáromv József és Petz Ferenc. Uo. 7G Bm, L Pécs Városi Tanács ir. 1036/1869. sz. 77 Szita László: A céhszervezet felbomlásának pécsi jelenségei. Művelődési Tájékoztató. 1966. június. 98-102. p. 78 Berend T. Iván-Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Kossuth Könyvkiadó, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1975. 24. p. Erre vonatkozóan lásd még' ifj, Erdődi Gyula: Válogatott levéltári források a pécsi céhek válságának időszakából 1848-1872. Baranyai Helytörténetírás, 1977. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 281-324. p. 73 1872. évi VIII. törvénycikk. 80 1884. évi XVII. törvénycikk. 81 Lásd a törvény 80. §-át. 82 Várady Ferencz: im. 359. p. 83 Uo. « Uo. 85 ///. Erdődi Gyula: Adatok a női iparoktatás történetéhez Pécsett. Kézirat.