Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához

JEGYZETEK 1 Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város céhdokumentumainak áttekintő raktári jegyzéke. Kézirat. Készítette: ifj. Erdődi Gyula. A tanulási időszak pontos folyamatáról az egyes céhek alapszabályaiból szerezhetünk tudomást. 2 Kopasz Gábor: Adatok az 1848 előtti pécsi ipar történetéhez. PAV-VEAB Értesítő, 1977. A Dunántúl településtörténete 11/1. 1767-1848. Pécs, 1977. 174-175. p. 3 Az 1. jegyzetben im. Megjegyezzük, hogy Pécs a szabad királyi városi rangot 1780-ban Mária Teréziától kapta meg. 4 Kopasz Gábor: Buck József és a pécsi rajziskola első évtizedei. Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Szerkesztette: Zádor Anna és Szabolcsi Hedvig. Akadémiai Kiadó. Bp., 1978. 363. p. 5 Kopasz Gábor: 4. jegyzetben im. 363-364. p. (i Kopasz Gábor: 4. jegyzetben im. 363—364. p. * A táblázat elkészítéséhez Kopasz Gábor: 4. jegyzetben im. 373. oldalán szereplő adatok egy részét használtuk fel. Az összesítést utólag végeztük el. 8 Megjegyezzük, hogy az 1800/01-es és az 1801/02-es tanévben az adatok csak az első félévre, a többiek a második félévre vonatkoznak. 11 A táblázatokat Kopasz Gábor: im.-bői teljes egészében átvettük, kivéve a tanoncok összlétszámát. A szakmák szerinti összesítést utólag végeztük el. 374—375. p. 10 Kopasz Gábor: im. 372. p. " Baranya múltja és jelenje. Szerkesztette: Várady Ferencz. I. kötet. Pécs, 1896. 358. p. Kopasz Gábor: im. 390. p. 13 Eperjessy Géza: A pécsi kézműipar reformkori történetéhez. Baranyai Helytörténetírás, 1977. Szerkesztette: Szita László. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Pécs, 1979. 266. p. 14 Kopasz Gábor: 2. jegyzetben im, 175. p. 15 Baranya megyei Levéltár (Bm. L.) Pécs Városi Tanács irata 1036/1869. sz. 1<! Kopasz Gábor: 2. jegyzetben im. 175. p. 17 Szita László: A céhszervezet felbomlásának pécsi jelenségei. Művelődési Tájékoztató, 1966. június. 101. p. ,H Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 2618/1842. sz. w Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 4104/1846. sz. 20 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 5100/1846. sz. Pécs szabad királyi város 1846. október 26-án tartott tanácsülésének jegyzőkönyvi kivonata. 21 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 5100/1846. sz. A közölt táblázatot már az összesített adatok alapján állítottuk össze. Két születési helyet olvashatatlansága miatt nem tudtunk azonosítani. 23 Egy fő bécsi születésű. v

' Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 5100/1846. sz. 25 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 720/1847. sz. A próbarajzok mintául szolgáltak a rajzolásban, illetve annak gyakorlásában. 2(1 Uo. T

' Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 287/1847. sz. 28 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 800/1847. sz. Az évi 800 pft-nyi fizetés akkor igen szép összegnek számított. Az ipartanodának a tanács ezen kívül 4 öl tűzifát is kiutalt. 29 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 4750/1847. sz. 30 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 5266/1847. sz. 31 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 2557/1862. sz. 32 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 3173/1848. sz. Szemere Bertalan utasítása 1848. július 7-én kelt. Az irat tanúsága szerint ekkor Pécsett számos nemzetőrségi alakulat állomásozott. Ennek oka egyrészt, hogy a megyében június, július hónapokban indult meg a honvédség toborozáso, valamint a délvidéki szerb megmozdulásokról és Jelasics ügynökeinek működéséről riasztó hírek érkeztek. A „főhadfogadó" Csanády Pál kapitány lett a városban, 33 Vö.: Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 3124/1848. sz„ 4043/1848. sz., 1871/1849 sz., 2375/1850. sz., 5146,1851. sz., 3395/1851. sz. és 3773 1851. sz., valamint ifj. Erdődi Gyula: Válogatott levéltári források a pécsi céhek válságának időszakából 1848—1872. Baranyai Helytörténetírás, 1977. Szerkesztette: Szita László. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Pécs, 1979. 3. számú dokumentum. 287. p. 34 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 5409/1848. sz. Pécs szabad királyi város 1848. decembet 16-án tartott tanácsülésének jegyzőkönyvi kivonata. 35 Bm. L. Pécs Városi Tanács ir. 4791/1852. sz. és 4742/1852. sz.