Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához
ami 28,2%-ot tesz ki. Az előzőekkel együtt 18 testületről van szó, ami számszerűleg 51,4%- Tíz, vagy annál kevesebb tanoncot alkalmazott az ács, a kovács, a szíjgyártó, a kádár és a bábsütő céh, összesen 5 céh, ami 14,2%. így tíz, vagy annál kevesebb tanonca volt 23 céhnek, ami 65,7%-ot jelent. Az egyesült céhek tanoncainak száma, mint láttuk, meghaladta a 10 főt. A teljességhez tartozik azonban, hogy az órás, puskás és lakatos „egyesült" céhből ráspolykészítőként 1 fő, órásként 2 fő, a kőműves és cserepes és kőfaragó „egyesült" céhből kőfaragóként 10 fő dolgozott, illetve tanult. Ha a tanoncok összlétszámát hasonlítjuk az egyes céhek inasainak számához, kiderül egy igen fontos vonás. A cipész, az asztalos és a kőműves és cserepes és kőfaragó „egyesült" céh tanulóinak százalékos aránya összesen 45,8%, egyenként sorrendben 13,7%, 13,2% és 18,9%. Tehát 32 céh tanoncainak száma alkotta a fennmaradt 54,2%-ot. A mesterek nevét 10 céh nem adta meg. A megmaradt 25 „testületből" 9 esetében mutatható ki a névazonosság alapján egyértelműen, hogy a szülő, vagy közeli hozzátartozó volt a mester. így a fésűsöknél 1 fő, a magyar szabóknál 2 fő, a bádogosoknál 1 fő, a mészárosoknál 1 fő, a szíjgyártóknál 1 fő, a csizmadiáknál 3 fő, a molnároknál 1 fő, az órásoknál, a puskásoknál és lakatosoknál 1 fő és a kötélgyártóknál és a tarisznyaszövőknél 2 fő, összesen 13 fő, ami csekélynek mondható a megadott 115 mester számához viszonyítva. Az inasok életkorára rátérve megállapítható, hogy a legmagasabb volt — csökkenő sorrendben — a sarutásoknál, a tímároknál, a molnároknál és a bognároknál, bár több céh tanulóinak átlagéletkora meghaladta a 15,9 évet, de a különbség esetükben elhanyagolható. Az átlagtól eltérően azonban előfordult 12 és 26 éves inas is. 1,1 Vizsgáljuk meg a tanoncok születési helyét is. Az összeírásban 3 céh nem adta meg az adatot: a fésűsök, a borbélyok és a magyar szabók. Olvashatatlanság miatt nem azonosítható 15 fő születési helye, az előbbiekkel együtt 31 fő. C2 A tanoncok születési helyei területi megoszlás szerint 1862-ben ,i:i Csak pécsi születésűeket alkalmazott Túlnyomórészt pécsi születésűeket alkalmazott Csak pécsi és nem baranyai születésűeket alkalmazott Nem pécsi születésűeket alkalmazott kőműves és cserepes bádogos és kőfaragó kádár „egyesült" céh mészáros szappanos molnár szíjgyártó tabak mészáros molnár sütő bognár kapcás nyerges sarutás szűcs összesen: 5 céh 4 céh 3 céh 5 céh A számszerű adatokat vizsgálva kitűnik, hogy nem baranyai születésű volt 43 fő, ez az összlétszámhoz viszonyítva 12,6%-ot jelent. Nem pécsi, de baranyai születést állapíthattunk meg 94 fő esetében, ez 27,7%. Nem Pécsett született így 40,4%, öszszesen 137 fő. Pécsett született 201 fő, 59,2%. Ez a szám, figyelembevéve a céhek illetőségi területét, e korszakbeli erős zártságukat, alacsony. 6 ' 1 A továbbiakban ragadjunk ki négy tanévet, a vasárnapi ipartanodába járók száma miatt. 6 ° A kétféle kimutatás a tanítók és az iskola gondnokának eltérő jelentései miatt készült.
