Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához
Géza e korszak pécsi kézműiparával foglalkozó tanulmányában elemezte az összeírásokat. Megállapítása szerint 1828-ban 835 iparral foglalkozó személyt találtak a városban. Ebből mester 357 fő, legény 295 fő és inas 183 fő volt. Ezzel szemben (a szerző is kritikával fogadta) 1832-ben 15óó iparos élt Pécsett. Ebből 538 mester, 712 legény és 316 inas. l! Dr. Kopasz Gábor egy másik, a kézműipar 1848 előtti pécsi történetével foglalkozó tanulmánya alapján az utóbbi adatok valószínűségét állapíthatjuk meg. Eszerint egy 1833-ban készített összeírás 81 szakmában 663 mestert, 712 legényt és 317 inast számlált. 1 ' 1 Tehát az inasok száma gyakorlatilag megegyezik. Érdekes összehasonlításként szolgál az 1864/65-ös tanévben a pécsi vasárnapi ipartanodába kötelezően látogató tanoncok száma. Ez évben külön jelentettek a városi tanácsnak a tanítók és az iskolagondnokok 349, illetve, 352 főt. 15 Meglepő ez a szám az előzőekkel szemben, hiszen ha a pécsi céhes kézműipar történetét korszakokra bontjuk, akkor az 1828-1848 közötti időszakot csúcsidőszaknak tekinthetjük. Viszont 1848 és 1872 között számos bizonyíték és jel utal az egyértelmű válság korára. Ezek az adatok 1848-ra valamelyest változtak. A 87 mesterségre (37 céh) 624 mester, 809 legény és 306 inas jutott. Az összlétszám 1739 fő volt. 10 Még ellentmondásosabbá válik a kép, ha hozzávesszük egy másik tanulmány eredményeit is. Az írás a többi között elemezte Pécs város ipari lakosságának szerkezetét 1841/42ben. Felsorolta a pécsi céhszervezeten belül és kívül lévő mesterségeket — számuk a Liquer gyár és az ecetgyár adatain kívül — 93. Közölte a mesterek és segéderők számát is. A segéderőhöz nyilván a legények és az inasok tartoztak. Ezek összlétszáma összesítésünk szerint 917 fő. J7 Az 1833-as összeírás alapján segéderőnek 1029 főt nyilváníthatunk, ez az adat 1848-ra 1115-re emelkedett. Az 1840-es évekre a gyermekek, ezen belül az inasok elemi ismeretekre való oktatása az addig dívott formák között számtalan akadályba ütközött. Ennek az országos jelenségnek a megszüntetése érdekében hozott határozatot a Helytartótanács, amely tartalmát közölték Pécs város Tanácsával is. A leirat szerint minden szülőnek kötelességévé tették, hogy gyermekeiket rendszeresen, az előírt követelményeknek megfelelően járassák iskolába a köznevelés és oktatás színvonalának emelése érdekében. 18 Az inasok oktatását Scitovszky János pécsi püspök is szorgalmazta, aki szerint belőlük vallásos, jó erkölcsű, engedelmes és hasznos polgárokat kell nevelni. Javaslatot tett az iskolai szerek beszerzésére is. Indítványát a városi tanács elfogadta, de ez a céhek ellenállásába ütközött, mert nem küldték tanítványaikat az előírt oktatásra, sűrűn változtatták a felszabadítási időt, sőt egyes céhek állították, hogy jelöltjeiket felszabadíthatják a „keresztény oktatásban" való részvétel nélkül is. A püspök követelése szerint az inasoknak minden vasárnap délután az illetékes plébánián keresztény oktatásban kell részesülniök és kérte a tanácsot ezen ifjak mielőbbi öszszeírására. 11 ' Ä város tanácsülése határozatot hozott a kérdésben, miszerint minden inas, aki a nemzeti iskolát tökéletesen el nem végezte, mindaddig köteles a ,,vasárés ünnepnapi" iskolába járni, míg jó bizonyítványt nem szerez. A bizonyítvány nélkül a céhek nem szabadíthatták fel. Az ipartanodát 1846 novemberében nyitották meg. A tanácsülés intézkedett a tanítók fizetéséről is. 20 A püspök kérésének és a tanácsülés határozatának gyorsan érvényt szereztek. Néhány hét alatt összeírták azokat a tanoncokat, akik nem végezték el megfelelően a nemzeti iskolát. A céhbiztosok, akiknek egyénenként több céh munkájáról kellett referálniuk, 114 inast számláltak össze a fent leírt feltételek alapján, így egyértelmű az a tény, hogy a városban létező inasok kb. 2/3 része a nemzeti iskola követelményeinek eleget tett. Az összeírás tehát nem teljes, de néhány következtetést levonhatunk belőle.