Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben

aránya 71,8%. A német anyanyelvűek 26,0%-a, a délszlávok 93,4%-a, az egyéb anyanyelvűek 90,4%-a magyar nemzetiségű volt. A népszámlálás eredményét járásonként vizsgálva feltűnő a népesség anyanyelvi és a nemzetiség szerinti megoszlásában lévő különbség. A magyar anyanyelvűek abszolút többségében a hegyháti, a pécsi, a siklósi, a szentlőrinci járásokban voltak, relatív többségben a dárdai járásban. A német anyanyelvűek voltak abszolút többségben a mohácsi, a pécsváradi és a villányi járásokban. A délszlávok relatív többséget sem alkottak egyik járásban sem. A nemzetiségi megoszlást vizsgálva abszolút többséget alkottak a magyarok a hegyháti, mohácsi, pécsi, siklósi, szentlőrinci és dárdai járásban. A járási szintű változás tehát az, hogy ebbe a kategóriába került a nemzetiségi megoszlást tekintve a mohácsi és a dárdai járás, holott az anyanyelvi megoszlás szerint nem ide tartoztak. A német nemzetiségűek a pécsváradi járásban maradtak abszolút többségben, de kisebb lélekszámban. Relatív többségük volt a villányi járásban. Itt kategóriaváltozással találkozunk. A népesség száma és nemzetiségek szerinti megoszlása Baranyában 1945-ben: Nemzetiségi megoszlás Járás neve magyar % német % délsz. egyéb % összes népesség Hegyháti 25 446 60,4 12 269 29,1 1 4 420 10,5 42 136 Mohácsi 16 642 66,0 7 942 31,6 610 2,4 19 — 25 213 Pécsi 35 184 91,7 2 159 5,7 969 2,5 35 0,1 38 347 Pécsváradi 16 895 59,5 11 347 40,0 143 0,5 18 — 28 403 Siklósi 32 516 97,2 336 1,0 599 1,8 — — 33 451 Szentlőrinci 30 362 99,8 4 — 15 — 30 0,1 30 420 Villányi 8 276 72,6 2 857 25,1 247 2,2 11 0,1 11 391 összesen: 165 321 79,0 36 914 17,7 2 584 1,2 4 542 2,1 209 361 Az 1945. évi összeírás a fegyverszüneti egyezménynek megfelelően nem tartalmazza a baranyai háromszögben levő községek adatait. A trianoni határokon belüli adatok összevetésekor azt tapasztaljuk, hogy a népesség 11,0%-os csökkenése következett be. A villányi járásban 29,8%-os, a mohácsiban 20,7%-os, a pécsváradiban 15,7%-os, a hegyhátiban 9,4%-os, a pécsiben 6,5%-os, a szentlőrinciben 6,9%os a csökkenés. Megállapíthatjuk, hogy a csökkenés ott a legnagyobb, ahol a német nemzetiségűek laktak. Lényeges változás következett be a nemzetiségek arányában is. A magyarok aránya 20,0%-al emelkedett, a német nemzetiségűeké ugyanennyivel süllyedt. A magyar nemzetiségűek abszolút többséget alkottak valamennyi járásban, még a pécsváradi járásban is, ahol korábban a német nemzetiségűek abszolút és a villányi járásban is, ahol relatív többségben voltak. A délszlávok (horvát és szerb nemzetiségűek) aránya emelkedett, számuk azonban nem jelentős. Emelkedett az egyéb nemzetiségűek aránya és létszáma is. Az anyanyelv és a nemzetiség összefüggését településenként vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a magyar nemzetiségek által alkotott abszolút és relatív többségű községek száma jelentősen nagyobb, mint ahogy azt az anyanyelv szerinti vizsgálatnál tapasztaltuk. Ellentételként csökkent a német nemzetiségűek és a délszlávok többsége az általuk lakott falvakban. Az arányeltolódás a délbaranyai falvaknál is tapasztalható. Elsősorban a relatív többségű falvak váltak abszolút többségű magyar nemzetiségűvé.