Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926, 1938)

JEGYZETEK Rövidítések: Bm. L. — Baranya megyei Levéltár, Füzes: A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben. Baranyai Heiytörténetírás. 1980. I Bm. L. 17395/1925. alispáni iratok (2176/1929. alisp. gyűjtőszám). - Uo. :i Uo. * Uo. 5 Bm. L. 3285/1926. alispáni iratok (2176/1929. alisp. gyűjtőszám). 6 Bm. L. 17395,1925. alispáni iratok (2176/1929. alisp. gyűjtőszám). ' A belügyminiszter 198.000/1937. B. M. számú körrendelete: Törvényhatósági közjóléti alap és közjóléti bizottság létesítése. s Bm. L. Baranya vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 101/1937. kgy. számú határozata „Baranya vármegye közjóléti alap" - létrehozásáról. ü 1930-ban egyesült Hegyszentmárton, Monyorósd községekkel, Hegyszentmárton néven. 10 Az 1926-os felmérés „egyéb" rovatában zsidót tüntettek fel. II 1927-ben egyesült Kisgyulával Belvárdgyula néven. 12 1927-ben jött létre Belvárd és Kisgyula egyesüléséből. ,:! összevetve az 1930. évi népszámlálás eredményével is, a szerbek száma a Jugoszlávia javára történt optálás miatt csökkent. A németek száma az 1930. évi népszámláláskor 458 fő volt. 1/1 Az 1930. évi népszámláláskor a németek lélekszáma már ugyanannyi volt, mint az 1938. évi felméréskor. 15 Az 1938-as felmérés „egyéb" rovatában orosz anyanyelvű értendő. "' Amíg az 1926. évi felmérésnél nem különböztettek meg a horvát nemzetiségen belül népcsoportokat, addig az 1938. évi felmérésnél már találkozunk sokacokkal, bunyevácokkal. Az 1926-ban felvett horvátok számaránya ezért módosul 1938-ban. 17 1935-ben jött létre Czinderybogád és Újmindszent egyesüléséből. 18 Már az 1930. évi népszámláláskor 14 fő horvátot és 50 fő szerbet írtak össze. 1,1 1926-ban az összlakosság 282 fő, de az összeírás csak 279 főt mutat ki. Az 1938-as felmérés „egyéb" rovatában orosz anyanyelvű értendő. 20 1931-ben egyesült Kispeterddel Botykapeterd néven. 21 1931-ben jött létre Kispeterd és Botyka egyesüléséből. -- Az 1926-os felmérés a nemzetiségi megoszlást nem tüntette fel, azzal a megjegyzéssel, hogy „vannak ugyan német eredetű családok, de azok is magyarul beszélnek". Az összlakosság 734 fő (lásd a vallási táblázatot). 23 1935-ben egyesült Üjmindszenttel Bogádmindszent néven. 24 1934-ben jött létre Kiscsány és Oszró egyesüléséből. 25 Az 1938-as felmérés adatai megegyeznek az 1930. évi népszámlálás eredményével. 26 1932-ig Ráczgörcsöny volt a neve. 27 A németekre vonatkozó lélekszám megegyezik az 1930. évi népszámlálás adataival. 28 Az 1938-as felmérés „egyéb" rovatában orosz anyanyelvű értendő. 2!l Az 1938-as felmérés „egyéb" rovatában orosz anyanyelvű értendő. 30 A németek számának nagyarányú csökkenése már 1930 decembere előtt végbement. Az 1930. évi népszámlálás 1004 főt mutat ki. A szerbek lélekszámának csökkenése az optálásra vezethető vissza. 31 A magyarok és a németek számszerinti megoszlása nagyon hullámzó képet mutat: az 1930. évi népszámlálás szerint 749 magyar, 109 német volt a községben. Az 1941. évi népszámlálás nemzetiségi megoszlása szerint: magyar 637 fő, német 177 fő; az anyanyelvi megoszlásban magyar 598 fő, német 216 fő (lásd: Füzes). 32 Az 1930. évi népszámlálás már 53 fő német anyanyelvű lakost mutat ki. 33 1934-ig Ráckozár volt a neve. y

' 1934-ig Rácmecske volt a neve. 35 1930-ban csatolták hozzá Kisvarjas és Rugásd községeket. 36 Az 1926-os felmérésnél a körjegyző megjegyzése: „vannak német eredetű családok, de magyarul beszélnek". Az 1938-as felmérésnél az összlakosság 225 fő, az anyanyelvi megoszlás 3 fővel kevesebbet mutat. 3/ Az 1920. évi népszámlálás 192 fő magyart mutatott ki, az 1930. évi népszámlálásban 282 fő magyar anyanyelvű szerepel.