Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926, 1938)

STATISZTIKAI FORRÁSOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGTÖRTÉNETÉHEZ A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1926; 1938) TEGZES FERENC A források nemzetiségi adatainak közlése bekapcsolódik egy nagyobb kutatási tervbe. A két világháború között a legkülönbözőbb nemzetiségi statisztikák születtek. Ezek torzításait helyreigazítani, irreális tendenciáinak pontosítását csak úgy tudjuk elvégezni, ha minél több forrást bocsátunk iközre. Ezek egybevetése után nyerhetünk csak pontos képet a népesség, a nemzetiség összetételének alakulásáról. A helytörténeti kutatás a maga régiójában, a maga sajátos eszközeivel szintén arra törekszik, hogy a múltat a maga valóságában tárja fel és mutassa be. Az 1979. évi Baranyai Helytörténetírásban is találhatunk már ilyen törekvést Füzes Miklós tanulmányában. Statisztikai összeállításainkkal most is és a jövőben is a további pontosításokhoz kívánunk hozzájárulni. Az elmúlt években előtérbe került a hazai nemzetiségek történetének kutatása. Ez a Baranya megyei Levéltárban is fontos feladattá vált. Forrásközlésünk ennek a munkának a támogatását szolgálja. Két olyan felmérés nemzetiségtörténeti adatait tárjuk fel, amelyek eddig elkerülték - egy-két eset kivételével - a kutatók figyelmét. Mind a két felmérés többfajta adatsort hordoz magában. Ezek közül tártuk fel azokat, amelyek a nemzetiségtörténeti kutatások hasznára lehetnek. /. „Közigazgatási tájékoztató lapok" (1926.) Az ország gazdasági helyzete kényszerítette a Bethlen-kormányt arra, hogy igyekezzen a közigazgatási ügyintézést szabályozni és így az „minden felesleges idő-, munka- és anyagpazarlás nélkül történhessék".

1 Ennek egyik alapvető feltétele az volt, hogy a felügyelő hatóságok az „ügyek intézésénél szerepet játszó helyi közállapotok felől tájékozódást szerezhessenek anélkül, hogy a szükséges adatokat esetenkint vo'lnának kénytelenek megszerezni".

2 A jóval fejlettebb belga, holland, francia közigazgatási példa alapján adta ki Rakovszky Iván belügyminiszter a 3900/1925. B. M. ein. számú körrendeletét a közigazgatási adattárak létesítéséről.' Az anyag összegyűjtésére szolgáltak a rendelet mellékletét képező „közigazgatási tájékoztató lapok". Ezeket az előre kinyomtatott űrlapo'kat kellett a községeknek öt példányban kitölteniük úgy, hogy „a tájékoztató lap feltétlenül hitelesen, minél teljesebb képet adjon a községről"/

1 1 példány maradt a község irattárában, 1 példányt kapott