Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

a lakosság idősebb része egyáltalán nem tud magyarul, a felnőttek és a fiatalság között alig akad, a ki a magyar nyelvet nemcsak törve beszéli, hanem igen szívesen hivatkoznak horvát eredetükre és azt megtartani igyekeznek annál is inkább, mert a közeli Dráván túli horvát községekkel fentartott érintkezésből erre elég támaszt kapnak. A központi statisztikai hivatal kimutatásában jelzett Magyarürög községre és az ezen községben esetleg szervezendő állami elemi iskolára, valamint ezen kérdés mérlegelésénél, esetleg figyelembe veendő Mecsekszentkut községnek specialis viszonyaira vonatkozólag Excellencziádnak a következőkben vagyok bátor jelentésemet megtenni: Mecsekszentkut a pécsi járás észak nyugati sarkán a Mecsekhegy egy mély szakadékának oldalán épült 179 róm. kath. vallású és német ajkú lakossággal bíró — egészen félreeső kisközség. Lakossága 2 család kivételével mind kőmíves, kik leginkább Pécsre járnak munkába. Itt 23 tanköteles gyermek van, de iskola nincsen, ezen tankötelesek közül 9, a 7 kim. távolságra levő Pécs városba jár, szakadékos hegyi utakon iskolába. 14 tanköteles pedig iskolába egyáltalán nem jár. Ugyanis az ezen községbeli tankötelesek, az 5 kim. távolságra levő Ráczvárosra vannak beiskolázva, de ide, részint az 1 tanítás iskola túltömöttsége, részint a nagy távolság és rossz hegyi utak miatt be nem járhatnak és így tanítás nélkül vannak. Maga a lakosság pedig szegény kis házasokból áll, kik bármily szerény iskolát létesíteni képtelenek. Igaz ugyan, hogy ezen kisközség legközelebb van Magyarüröghöz (2,5 kim.). De Magyarürög kisközségben iskola nincs, ez Ráczváros kisközséggel tart fen közösen községi iskolát, mely ezen ráczvárosi 1 tanítás községi iskolába jár még néhány, Ráczvároshoz közel levő Pécs külvárosi tanköteles is, úgy, hogy ezen iskola állandóan túltömött és ez az egyik oka, hogy az 5 kim. távolságra eső Mecsekszentkut községből a rossz hegyi utakon a gyermekek ide bejárni nem tudnak. Az is igaz, hogy Ráczváros, Magyarürög és Mecsekszentkut községek közt Magyarürög ienne a megfelelő központ, mert ez úgy Ráczvárostól mint Mecsekszentkúttól 2,5 kim. távolságra van. De, ha Magyarürögön állíttatik fel állami iskola, a ráczvárosi községi iskola ezen csupa kisebb iparos és kereskedőkből álló lakossága által, melynek csak belsősége van, kültelke nincsen, önerejéből (Magyarürög hozzájárulása nélkül) fenn nem tartható. Ráczváros pedig aligha lenne hajlandó tanköteleseit Magyarürög be beiskoláztatni; akkor inkább a 3 klm-re fekvő Pécs szigeti külvárosi iskolába küldené azokat. Ezen legutóbb nevezett községben esetleg állami elemi népiskola felállítására vonatkozólag concret javaslatot Nagyméltóságodnak nem tehetek, mivel már magában véve a tankötelesek száma oly csekély, hogy állami elemi iskola szervezése már ez okból sem mutatkozik eléggé indokoltnak mindazonáltal el nem mulasztható kötelességemnek tartottam Nagyméltóságod nagybecsű figyelmét ezen sajátos körülményre felhívni és ennek esetleges megoldását Esccellencziád magas elhatározásától függővé tenni. A központi statisztikai hivatal kimutatásának II. csoportjában foglaltaknak: Bükkösd (Góriczával), Hetvehely, Abaliget, Baranyajenő, Gödre, Mágocs, Magyarürög. Ezekre nézve Excellencziádnak a következőket jelenthetem: Bükkösdön állami iskola felállítását czélzó tervezetet nem tartom czélhoz vezetőnek, mert ámbár tanterme a 102 tanköteles gyermek befogadására nem, hanem csak 55 tanköteles befogadására alkalmas, mégis, miután felekezeti róm. kath. jellegű, nem valószínű, hogy a felekezet beleegyezését adja az államosításhoz. Szükségtelennek tartom ezen helyen állami elemi iskola szervezését, mert, bár a népszámlálási adatok szerint a község lakosságának 2/3-ad része német nyelvűnek van jelezve, a valóságban ezen rész is teljesen bírja a magyar nyelvet, kiejtése is correct, tőzsgyökeres magyar, — a mi bizonysága annak, hogy a magyar nyelv ezen községben teljesen meghódította a német nyelvet. Kivihetetlennek tartom azt, hogy akár ambuláns tanító alkalmaztassék, mert különösen téli időben az 5,23 kim. távolságban levő Goricza község territoriális viszonyai miatt az odajutás majdnem lehetetlen, — akár hogy a góriczai iskolások Hetvehelyről vonaton menjenek Bükkösdre, lévén Goricza Hetvehelytől messzebb, mint Bükkösdtől. Hetvehely, Abaliget, Baranyajenő, Gödre és Mágocs községek felekezeti iskolái a törvényes követelményeknek minden irányban megfelelnek, a mennyiben a magyar nyelv tanítása igen eredményes, a mindennapi összes tankötelesek kivétel nélkül iskolába járnak, ezeknek hazafias szellemben való nevelése biztosítva van, ezen községekben nem mutatkoznék szükségesnek állami iskolák szervezése. Tisztelettel megjegyzem, hogy most már Baranyajenőr? is 2 tanító működik s így a magyar nyelv tanítása körül ott még nagyobb eredmény várható. A magyar nyelvhatár megerősítésének szempontjából helyén való volna állami elemi iskola szervezése. Ibafa községben (a közp. statisztikai hivatal kimutatásában nem szerepel) mely község lakosainak száma 674, nyelvileg, kivéve a pusztai cselédeket, német. Az iskola községi