Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

közül csak 1 állandó, míg a másik kettő csak ideiglenesnek tekinthető. Mert míg a kántor tanítónak tisztességes megélhetést biztosító fizetése és jövedelme van, és ennél fogva állandóan meg marad, addig a két osztály tanító fizetése fejenkint 866 korona melyből lakásról 's maguk tartoznak gondoskodni. Csak természetes ennélfogva, hogy a mint valahol jobb állás kínálkozik részükre, itteni állásukat elhagyják, így történik, hogy a két osztály tanító majdnem évről évre változik, sőt az 1904/05. tanévben az egyik osztályban 3 különböző tanító tanított. Kétségtelen, hogy ezen gyakori tanító változás csak a tanítás eredményének rovására esik. A gör. kel. iskolában azonban, a hol 6 év alatt szintén a negyedik tanító működik már, a tanítók rendszerint maguk sem tudnak magyarul, ennek természetes következménye, hogy a gyermekek az iskolában magyarul egyáltalában nem tanulnak, sőt akár hány közülük még a nevét sem tudja magyar betűkkel leírni. Daczára annak, hogy a felnőtt lakosság nagyrésze előtt a magyar nyelv teljesen ismeretlen, általában a magyar nyelvtől nem idegenkedik, és örülne neki, ha gyermekei a magyar nyelvet az iskolában teljesen elsajátíttanák. Pécsvárad, 1906. deczember hó 27-én. Forray Valér főszolgabíró (Tisztázat.) Bm. L. Főisp. ált. ir. 14'1907. 1906. december 27 Pécsi Járás főszolgabírójának jelentése a főispánhoz a hatósága területén szervezendő állami elemi népiskolákról és a nemzetiségi oktatás helyzetéről Méltóságos Gróf Főispán Ur! Tárgybeli ügyben leadott részletes rendeletnek minden egyes követelményét szem előtt tartva és a hivatalosan beszerzett adatok felhasználásával, tiszteletteljes jelentésemet és javaslatomat a következőkben terjesztem elő: 1. Első rendű sürgősséggel Szalántán vélem az állami iskolát felállítandónak, mert ez a tiszta magyar nyelvterületű garéi körjegyzőség szélén, a Pécs-siklósi nagy forgalmú állami út mellett fekszik, 718 lakosa közül 37 magyar, 5 német és 676 róm. kat. horvát (sokac) van 52 tanköteles gyermek és iskolája nincsen, hanem ezen tankötelesek is a róm. kat. horvát lakossággal bíró — 1 km távolságra fekvő Németi községbe vannak beiskolázva, mely iskola r. k. felekezeti, gyenge és túltömött. Éppen ezen körülménynek tulajdonítható, hogy Szalántán a lakosság idősebb része egyáltalán nem tud magyarul, a felnőttek és a fiatalság között alig akad, aki a magyar nyelvet nemcsak törve beszéli, hanem igen szívesen hivatkoznak horvát eredetükre és azt megtartani igyekeznek annál is inkább, mert a közeli Dráván túli horvát községekkel fentartott érintkezésből erre elég támaszt kapnak. 2. Másodrendű sürgősséggel Kökény és Peterd községekben tartanám szükségesnek az állami iskola felállítását. Ugyanis i a) Kökény a tisztán magyar nyelvterületű garéi körjegyzőség északkeleti szélén van, 690 lakással, ezekből 25 magyar és 665 róm. kat. horvát (sokac), egy tanítás iskolája róm. kat. felekezeti, 80-90 tankötelessel (néha -100-on felül). Lakossága nagyobbrészt szegény, tanítóját rosszul és oly rendetlenül fizeti, hogy a tanftófizetést majdnem minden negyedben végrehajtással kell beszedetni, éppen ezért ezen iskolában örökös tanító változás van s néha fél éven át is tanító nélkül áll az iskola. Az iskola fentartó a pécsi papnöveldéi urodalom, bizony ezen iskola ügyében keveset tesz és éppen ilyen az iskolaszéki elnök is, a mindenkori keszüi plébános és maga az egyházmegyei tanfelügyelőség is nehezen kapható ezen elhagyott iskola érdekében. Ezen községben - a 25 magyart kitevő néhány iparos és uradalmi cselédségen kívül magyarul alig tud valaki, írni és olvasni tudó egyén nincsen 10 a lakosság között. Ezen horvát ajkú lakosság Szalántával állandó összeköttetést tart fen és ápolják az ősi horvát nyelvet.