Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

Az állami iskolákban, a nagy tervek ellenére, a nemzetiségi nyelvtanítás bár megszűnt, de a nemzetiségi tömbök etnológiai helyzetén ez alig változtatott. A felekezeti iskolák döntő részében, a községi iskolákban hasonlóképpen tovább élt a nemzetiségek nyelve. 1909 októberében vizsgálta meg e szempontból a tanfelügyelő a baranyai iskolákat és megállapította: „...összesen 78 iskolában használtak a magyar nyelven kívül más nyelvet is, mi tekintve, hogy 14 iskola nem küldte be a statisztikát, az összes iskola 36,5%-a vegyes tannyelvű, jóllehet, magyar tannyelvűnek van bejelentve . . r' Ezeket az adatokat azért tartjuk szükségesnek munkánk bevezetőjének végén közölni, mert a többoldalú vizsgálathoz ezt is hozzá tartozónak véljük. Ha átgondoljuk a leírtakat és végig olvassuk a következőkben közölt dokumentációt, a tanügyi országos és helyi kormányzat nemzetiségpolitikai elgondolásairól, nemzetiségeílenes mentalitásáról kapunk vázlatos képet. E magatartás azonban az egész rendszer népoktatásellenes politikájának folyamatában hatástalannak mutatkozott a nemzetiségekkel szemben az ország területének legnagyobb részén. Kivételt elsősorban az erdélyi és a korabeli felvidéki megyék állami iskolái képeztek, ahol jelentős számuk a nyelvi asszimilációt nagyobb hatással szolgálta. JEGYZETEK 1 Az 1898. évi államosítási ügyeket lásd: Bm. L. Főisp. biz. ir. 290/1898. sz. alatt. A községek nyilatkozatait az iskolaállamosítással kapcsolatban: Bm. L Alisp. ált. ir. 13335/1898. sz. alatt. Az 1906/7. évi országos adatokat: Állami elemi népiskolák 1906/7. tanévben. Bp. 1907. című, a VKM által kiadott nyomtatványból számítottuk ki. 2 Bm. L. Főisp. ált. ir. 674/1960. :J Bm. L. Főisp. ált. ir. 647/1906. ' Uo. 5 Bm. L. Főisp. ált. ir. 759 '1906. 6 Uo. 7 Bm. L. Főisp. ált. ir. 32/1907. 8 Bm. L. Főisp. ált. ir. 32/1907. •> Bm. L. Főisp. ált. ir. 732/1907. 10 Bm. L. Főisp. ált. ir. 486 1907. 11 Bm. L. Főisp. ált. ir. 486/1907. 12 Bm. L. Főisp. ált. ir. 548 1909. 13 Bm. L. Közig. Biz. ir. 85/1909. Bm. L. Közig. Biz. ir. 476/1909. 15 Bm. L. Közig. Biz. ir. 127/1910. Hi Uo. 17 Bm. L. Közig. Biz. ir. 127/1910. (1059/1910). 18 Bm. L. Közig. Biz. ir. 127/1910. 1:1 Uo. 20 Bm. L. Közig. Biz. ir. 51/1912. 21 Bm. L. Közig. Biz. ir. 104/1914. 22 Uo. 23 Bm. L. Közig. Biz. ir. 97/1915. 25 Somogy m. Levéltár. Tótgyugyi iskolaszék jkv. 1898—1924. 2ii Czigány Zoltán: Népoktatásunk reformja. Bp. 1914. (A Társadalomtudományi Társaság Miskolci Fiókja.) 3-21. p. idézi: Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1849—1919. Tankönyvkiadó Bp. 1979. Szerk.: Köíe Sándor-Ravasz János. 368 p. 7 Bm. L. Közig. Biz. ir. 127/1910.