Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

ő maga tért el alaposan, s a nagykozári állami iskola mihamarabbi felállításáért több beadványt nyújtott a közigazgatási bizottság elé, s felterjesztéssel élt a vallásés közoktatásügyi miniszterhez is, három tantermes állami iskola felépítését kérve. Ugyanebben a felterjesztésben a megyét is tájékoztatta az államosítás újabb fejleményéről: ,,. . . Bejelentem továbbá — írta — a vármegye népoktatásügyének fejlesztése érdekében ott hol a helyi erőforrások az iskola fenntartásához vagy a meglévő iskola fejlesztésére elégtelenek, állami iskoláik szervezése és mielőbb való megnyitása érdekében a vallás- és közoktatásügyi m. Kir. Minister úrhoz felterjesztéssel éltem. így ál'ami iskolák volnának állítandók egyelőre Jenőfalván, Gödreszentmártonban, Harkányban, Ófalu határában Kalktálnál (Kalka puszta) és Goldgrund telepeken, Ibafán, Dunaszekcsőn, Dályokon, Boksán, Cserdiben, Gordisán, Hásságyon, Patacson, Ráczvárosban . . ,"

19 Bár nem tartozik tárgyunkhoz, de mégis szorosan kapcsolódik témánkhoz az, hogy a tanfelügyelő ugyanekkor kifejezetten nemzetiségi politikai érdekekre hivatkozva (,,. . . magyar nyelvterületet elválasztó nemzetiségi községekben ..." - írta Ember János) állami óvodákat kívánt felállíttatni és meg is kezdte tárgyalásait a következő helyeken: Majs, Kácsfalu, Bolmány, Dárda, Laskafalu, Hercegszöllős, Pélmonostor, Baranyavár, Darázs, Dályok.

20 Ha a községekre tekintünk, nem nehéz felismerni az 1906. évi felmérésben szerepelt koncepciót. Akkor azonban ezeken a helyeken állami iskolákat vagy felekezeti iskolák államosítását tervezték. 1913 augusztusában kelt tanfelügyelői jelentés már örömmel számolt be arról, hogy a nagykozári állami elemi iskola építése a befejezéséhez közeledik. Továbbá a patacsi, ibafai, dályoki, nagyharsányi és jenőfalvi községi iskolák a „közel jövőben fognak államosításukkal kapcsolatban törvényes karba helyeztetni. . ."

2l 1913 októberében a VKM rendelet arról tudósított, hogy a dunaszekcsői két tantermes és a gödreszentmártoni egy tantermes községi iskolak államosítását befejezett ténynek kell tekinteni.-- Ugyanekkor a jenőfalvai államosítási munkálatok megakadásáról is hallunk. A község a közben felmerülő pótkötelezettségek vállalása miatt önkormányzati jogára hivatkozva vállalta a plusz kiadásokat. 1914. június 3-i tanfelügyelői jelentés ad hírt arról, hogy a VKM a dunaszekcsői községi iskolát állami iskolává szervezte át,

23 s alig pár héttel korábban a gödreszentmártoni községi jellegű iskolát is állami kezelésbe vette. Közben az állami óvodák és iskolák helyi felügyelőbizottságait is kinevezte a minisztérium. S jellemző módon, Mágocshoz hasonlóan a felügyelő bizottságok élére többnyire római katolikus plébániák vezetői kerültek.

2/1 A dualizmus válsága kori állami iskolaalapítási törekvések vázlatos bemutatására törekvő írásunk és dokumentációnk 1906-1918 közötti időben, ha szinte utalásszerűén is, de úgy gondoljuk bizonyítja azt, hogy a közoktatásügy korszerűtlen körülményei és az általános politikai viszonyok között az állami iskolatípus fejlesztése nem tudott erőteljesen kibontakozni. Országosan is alig nevezhető fejlődésnek az állami iskolák számának növekedése. Az 1868. évi törvény és azt követők, valamint a VKM iskolafejlesztő rendeletei, utasításai többnyire papíron maradtaik. Megbuktak a tanügyi kormányzat megyei vezetésének gyengeségén, az egyházmegyei hatóságok szembenállásán, a megyei politikai vezetés erélytelenságén s a községek képviselőtestületének, illetve a helyi iskolaszék vezetésének állami iskola ellenes magatartásán.

25 Országosan, 1906-ban, az állami iskolák az összes mennyiségnek 13%-át (2153 iskola), s a háború előtt is alig 18%-át (2906 iskola) tették ki.