Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

rályi tanfelügyelőhöz írt leiratában a következőkre figyelmeztetett: ,, . . . mindenütt a hitfelekezeti iskolák érintetlenül hagyása mellett vezesse keresztül a tárgyalásokat, elsősorban: Dárda, Kiskőszeg, Véménd, Szalánta, Beremend, Vákány, Bolmány, Püspöknádasd, Hidas, Ibafa, Ráczkozár, Mekényes községekre nézve. Másodsorban Újlaskafalu, Margittaszigetre nézve . . .". Felhívta a figyelmet, hogy felekezeti iskola állami kézbe vételére ,, . . . csakis az illetékes egyházmegyei főhatóság előzetes hozzájárulása mellett indíthatja meg a tárgyalásokat a Tanfelügyelő Úr..."

10 Benyovszky e concepció jegyében ugyan, de teljes bizalmas módon, szeptemberre értekezletet kívánt összehívni az államosítási és állami iskolákat felállító munkálatokkal kapcsolatban. Az állami iskolák, valamiint esetleg államosítandó egyházi iskolákhoz szükséges helyi anyagi források feltárásáról a következőket írta valamennyi járási főszolgabírónak: ,, . . . a legtapintatosabban, feltűnést nem keltő módon szíveskedjék némileg tájékozódni, hogy a kitűzött megbeszélésünkön Főszolgabíró úr ez irányban észlelt tapasztalatait velem közölhesse . . . "" Benyovszky és a helyi egyházi főhatóság között a bizalmatlanság mindvégig megmaradt az iskolaállamosítási ügyben. 1909-ben Szalántán felállítandó állami iskola ügyében a minisztériumhoz küldött feliratában erre a magatartásra jellemző módon a következőket írta: ,, . . meg kell előzni az egyházi főhatóságot abban a tervében, hogy itt iskolát állítson fel felekezeti alapon, mert kormányzatomra bízott egész vármegyében a nemzetiség lakta falvakban a r.k. iskolák sem a hazafias nevelésben, sem a magyarosításban nem mutattak fel kellő erélyt, s ennek következtében megfelelő eredményt. . . "

i2 1906 végén és a következő esztendő elején oly nagy lendületet vett államosítási tervező munka lassan ellanyhult. A minisztériumi leirat maga is a következőképpen írta körül a megvalósítást: 1. 1908. évtől kezdődően négy éven belül legyen lehetőség az állami iskolákat megnyitni. 2. az iskola létesítéséhez az ún. iskolai helyi járulékok visszaengedésével felvehető kölcsönből, valamint az állami egyenes adó 5%-ából alakított tőkét lehet felhasználni, 3. ahol ,,fontos állami érdekből szükséges állami iskolát felállítani" (nyilván magyarosítási érdekből Sz. L), ott az 1858. évi XXXVIII. tc. 80. szak. alapján tisztán a tárca költségvetéséből is hajlandónak mutatkozott a minisztérium állami iskolát felállítani. Az állami iskolák létesítésének gyakorlati megvalósítását, vagy felekezeti iskolák államosítását a tanfelügyelők jelentése alapján kíséreljük nyomon követni, hogy értékelhetővé váljon a kormányzat és a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés közoktatási törekvése, különös tekintettel annak nemzetiségpolitikai vonatkozásaira. 1908. áprilisi közigazgatási bizottsági leirat szerint még csak az ismert helyeken: Goricza, Komló, Kákics, Nagykozár, Oszróban működött állami elemi iskola. Az 1908. évi jelentések szerint: állami iskola alapítása vagy államosítási eljárás nem volt folyamatban.

15 1909. április 1-én kelt főispáni leirat a királyi tanfelügyelőkhöz arra enged következtetni, hogy az államosítás ügye, illetve az állami iskolák felállítása, nem nagy eredménnyel halad a maga útján. 1907-ben az előbb idézett minisztériumi leirat elrendelte, hogy folyamatosan, iskolánként részletes jelentést tegyen a tanfelügyelő. Legkésőbb 1908. május 1-ig kellett volna jelentéssel a főispánhoz felterjesztéssel élni. Ebből azonban nem lett semmi, állami iskolák nem jöttek létre, valamint államosítást sem hajtottak végre. 1909. február 1-i jelentés szerint az oszrói és a kákicsi állami iskolák fejlesztése égető feladattá vált a ,,túltömöttség miatt".

1

''