Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

,,. . . a pécsi r. kat. püspök úr múlt év decembe- hó 21-én . . . panaszt emelt az iránt, hogy a Pécsváradi Járás főszolgabírája a véméndi, pécsváradi, püspöknádasdi rom. kath. felekezeti elemi népiskolák államosítása iránt a püspök úr előzetes tudta és beleegyezése nélkül hivatalosan tárgyalt... méltóztasson főispán úr a jelzett főszolgabírót sürgősen felhívni, tegyen azonnal igazoló jelentést, kinek a megbízásából, illetve utasításából indította meg a hivatalos eljárást . . . amenynyiben a főszolgabíró eljárása tényleg a fenálló felekezeti elemi népiskolák állami kezelésbe vételét célozta, mihez tartás végett közölje Méltóságod vele, hogy ily jellegű elemi népiskolák államosítására irányuló tárgyalás, mindenkor csakis az érdekelt egyházmegyei főhatóság előzetes tudtával s hozzájárulásával, de ez esetben is csak részemről előzetesen adott felhatalmazás alapján, csak az illetékes kir. tanfelügyelő által indíthatók meg ... Az egyházmegye főhatóság hozzájárulása megszerzését is kizárólag magamnak tartom fenn . . . "

(> Benyovszky Móricz főispán részletes felterjesztéséből látható azonban, hogy csupán az egyház érzékenységéről van szó, s a pécsváradi szolgabíró semmilyen államosítási eljárásba nem fogott, s nem is adott semmiféle ilyen jellegű direkciót. ,, . . . Ezen adatgyűjtés csupán informatív jellegű volt és sem én, sem a járási főszolgabírók semminéven nevezendő tárgyalásba nem bocsátkoztunk az egyházi hatóságokkal, vagy közegeikkel az autonom jogkörükbe tartozó iskoláik esetleges állami kezelésbe leendő vétel tárgyában, a pécsi Püspök Úr bizonyára téves információk alapján intézte felterjesztését Nagyméltóságodhoz . . . Benyovszky ugyanebben a felterjesztésében, hogy a püspökség felé visszavágjon, de meg kell jegyeznünk a teljes realitás alapján állva, jelentette a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek, hogy a megye területén a ,, . . . római katolikus elemi népiskolák igen sok helyütt éppen nem felelnek meg a törvény követelményeinek. A politikai hatóságok sokszor megkereséssel fordultak az egyházmegyei tanfelügyelőséghez, de sajnos csak igen kevés eredménnyel, amennyiben a rom. kath. elemi népiskolákban mutatkozó, sok helyütt nagy mérvű hiányok orvoslására irányuló törekvések az egyházhatóságok közömbösségén, valamint a hozzájuk intézett megkeresések lassúságán igen sok esetben hajótörést szenvedett..."

8 Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a görögkeleti egyházi autonómia által fenntartott elemi iskolák állapota sokkal elhanyagoltabb volt. A püspökség az államosítási törekvések elleni gesztusaiban a főispán felterjesztésében kifogásolt „hiányok" konkrét megjelölését követelte a VKM-től. Még az év végén is folyt a levelezés az egyházmegyei hatóságot ért bírálat miatt. A miniszter felszólította a főispánt, hogy jelöljön meg konkrét eseteket, amikor az egyházmegyei hatóságokhoz, a politikai testületek vagy hivatalok „sikertelenül fordultak, s a megkeresések nem intéződtek el." Kacskovics miniszteri tanácsos leirata nehéz helyzetbe hozta a főispáni hivatalt. A szolgabírák nem tudtak visszajelezni ilyen eseteket. Benyovszky nem elég körültekintő politikája miatt az államosítás ügyében folyó vita első szakaszában alul maradt az egyházmegye vezetőségével szemben. Az oktatásügyi kormányzat, valamint a megyei politikai vezetés is az egyházmegyei hatóság hátamögött igyekezett tájékozódni, mivel méltán az államosítási és modernizálási törekvések ellenfelét látta bennük. Nemcsak új állami iskolák felállítása, hanem egyházi iskolák esetleges állami kezelésbe vételére is sort kívántak volna keríteni. 1907. július 10-én kelt VKM rendelet a Baranya megyei Kir. Tanfelügyelőhöz e megállapításokat támasztja alá. Az oktatásügyi kormányzat 1907 nyarán az állami iskolák felállításának gyakorlati kivitelezésére tért rá. Tanulva az egyházzal több helyütt keletkezett afférból, a ki-