Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

politikája sem tudott megfelelni a modern iskolahálózat kiépítése mind égetőbb feladatainak. Két okból. Nem álltak rendelkezésre olyan pénzügyi eszközök, amelyek elégségesek lettek volna a generális rendezéshez, iskola alapításhoz. Továbbá nem a korszerűség, hanem a nemzetiségellenes politikai meggondolások vezették az 1898. évi munkálatok idején a felméréseket és tervezéseket. Jellemző módon a falvakban a szülők részéről merült fel gyakran az, hogy a kétnyelvűség a megoldás kulcsa. Ugyanakkor ragaszkodtak természetesen nemzetiségi nyelvükhöz is. A helyi kormányzat azonban magyarosítani kívánt, egyoldalúan, az állami iskolát szinte kizárólag — egy-két falut kivéve - a magyar nyelv tanítására kívánta eszközül felhasználni. Az államosítás az anyagi eszközök hiánya miatt maradt el ekkor. A magyarosítás ezzel a módszerrel nem vezethetett eredményre. Egy évtirœd sem múlott el és a Bánffy kormányzat általános nemzetiségellenes légkörében megindított államosítási akció, amely a kormány bukása után mégis jelentős számú állami iskola megszervezéséhez vezetett az országban, elsősorban nemzetiséglakta területeken (Erdély, Felvidék, Bácska-Bánát), 1906-ban újabb szakaszához érkezett. A koalíciós kormányzat, amely nemzetiségellenes politikájával a Bánffy-érára emlékeztetett, az iskolaállamosítás újra történő szorgalmazásával is kifejezésre juttatta nemzetiségellenes politikáját. Ugyanakkor kényszerült is az államosítási politikára, mert az elemi fokú népoktatás rendkívüli elmaradottsága lépten-nyomon súlyos bírálatokat váltott ki. III. Újabb iskolaállamosítási lépések 1906-tól 1906. november 11-én a főispáni hivatalhoz érkezett Vallás- és Közoktatásügyi Miniszteri leirat hivatalosan is újra elindította azokat a munkálatokat, amelyek alapján a megyében ismételten iskolaállamosítási felmérésekre került sor 1906—1907ben. E felméréssel kapcsolatosan született dokumentumokat több szempontból is érdemes publikálni. Mindenek előtt azért, mert a korabeli elemifokú közoktatás baranyai állapotába engednek olyan mélységekig bepillantani, amelyet másfajta forrósokból nem tudnánk megoldani. Továbbá témánk szempontjából fontos kérdésre, a kormány és megyei politikai hatóságok, valamint a megyei tanügyi irányítás nemzetiségpolitikájára mutathatunk rá. 1906-ban az Országos Statisztikai Hivatal tanulmánytervet készített vármegyénként az állami iskolák szervezéséről. Ennek legsommásabb eredményeit a királyi Tanfelügyelőségnek küldte meg abban a reményben, hogy azok a felállítandó állami iskolákra sürgősségi sorrendben javaslatokat tesznek. Nincs adatunk, hogy más királyi tanfelügyelőségek milyen szinten oldották meg a VKM elképzeléseit, de a pécsi hivatal munkájával nem voltak megelégedve. A felterjesztett javaslatra Tóth tanügyi államtitkár Gróf Benyovszky Móricz vármegyei főispánhoz készített leiratában szemrehányást tett, utalt arra, hogy ,,ez ügyben felterjesztett javaslat hézagos, sőt többhelyt a jelentéshez mellékelt kimutatással ellentmondó . . ."

1 Végül a főispánon keresztül a VKM úgy intézkedett, hogy az állami elemi iskolák létrehozását előkészítő munkálatokat (felméréseket, véleményadásokat stb.) egy bizottság végezze, amelynek a tagjai az alispán, a járási főszolgabírók, tanfelügyelók, esetleg olyan egyházi és világi személyek, akik a tanügy iránt különösen ér-