Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Krisztián Béla—Timár György: Adatok a magyar—szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)

városon kívül még Dudleipinben, Ussitinben, Businizában, Bettobiában, Stepilipercenben, Lindvolveschirichunban, Keisiben, Wiedhereschirichunban, Isangrimeschirichumban és Quinque basilicaeban, mely temlomokat Liupram idején szenteltek fel/' Pécs neve ilyen formában, mint Quinque basilicae itt bukkan fel először. A pécsi cello trichora IX. százodi felszentelése, amely Liupram idejében történt, csak közvetve utal Pribina szerepére, mert máig sem tisztázott, mely népcsoport kereszténysége és ittléte adott lehetőséget a korai templom létesítésére. Az említett települések neveit nehezen lehet azonosítani,

5 közülük csak kettőt fogadhatunk el kétséget kizáróan: Bettobia = Pettau-Ptuj és Quinquebasilicae = Pécs.

6 A zalavári építmények egyébként építészetileg nem német jellegűek, mert a bajor Conversio-ban említett Szt. Adorján bazilika, amely a zalavári templomok között a legnagyobb volt (20 méter hosszú és 12 méter széles, három hajós) alaprajzát tekintve keleti jellegű. Egy elszigetelt példán kívül, amely a Róma városi görög egyházközség temploma, a S. M. Cosmedin, a zalavárihoz hasonló épület legközelebb Isztriában, az aquileai-patriarchatus területén fordul elő.

7 A magyarországi művészet sokrétű kapcsolatát jelzi ez a tény pl. a pécsi székesegyház faragványai

8 esetében is. Pribina bemutatásával érézékeltetni szerettük volna, hogy korai kapcsolatokban már jelentkeztek szláv elemek és az egyetlen, de mégis létező korai szervezetben mód volt az akkor legegységesebb szervezet, az egyház terjeszkedése tudatos alakulására.

9 Ez a folyamat nyitott utat az első szláv irodalmi nyelv kialakításához Konstantin és Metód számára, akik a bolgár nyelvterülethez tartozó kelet-macedón dialektusban írtak. A nyugati — latin — egyházak hatása azonban erősebb volt és e tájon a latin nyelv honosodott meg. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert az e korból származó legenda- és krónikairodalom szemléltetően mutatja a Dunántúlon élő népek közös múltját. A Pécset, illetve Baranyát érintő kérdés a magyarországi szentek körüli vita volt. 1060 körül a pécsi Mór (Maurus) püspök megírta Zoerard (Svorad) és Benedek (Benadik) életét. A magyar irodalomtörténet joggal tartja irodalmunk legrégibb emlékének, de ugyanezt tartja a szlovák irodalom is, ahol Ján Misianik

10 közös kultúrkincsnek mondja. A cselekmény a nyitrai Zobor-hegyen épült bencés kolostorba és a Trencsén melletti Szkalkára visz el, ahol Zoerard hosszú ideig remeteként élt. Magáról Mórról nem sokat tudunk, már szerzetes, amikor Pannonhalmán Imre herceg kitünteti, majd a pécsi püspöki székbe kerül. A bencés rend kolostorai szoros kapcsolatban voltaik egymással: a lengyel származású Zoerard és hazai tanítványa, Benedek többször is meglátogatták Pannonhalmán a náluk fiatalabb Mórt. A remete és mártíromságot szenvedett társa tisztelete haláluk után gyorsan terjedt, András (Zoerard) és Benedek, a ,,nyitrai szentek" tisztelete a nyitrai egyházmegye jellegzetes helyi kultuszként maradt fenn (július 17.). Nyitrából terjedt át a kultusz Szíléziába, Kis-Lengyelországba és Horvátországba (július 16.)." Mór írása

12 András és Benedek tiszteletét megörökítette ugyan, de István, Imre és Gellért szentté avatásával a magyar „nemzeti" szentek tisztelete gyökerezett meg jobban, mint ahogy másutt is a helyi szentek tisztelete terjedt, a tours-i és a Sankt Gallen-i Márton, Bereck, Gál és Otmár esetében." Pribina megjelenése, Zoerard és Benedek élete, a róluk készült mű olyan elemei a magyar-szlovák kapcsolatoknak, amelyek a közös múlt értékeit és azok továbbéltetésének feladatát állítják elénk. Szűkreszabott terjedelmünk és munkánk célja nem teszi lehetővé annak a még soká teljesen nem feltárható folyamatnak a vizsgálatát, amely a Duna-menti népek