Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

tés folyik.

lu A lakosság nem az összevont legeltetést kifogásolja — tudván, hogy ez ellen úgysem tehet semmit —, hanem azt kívánja elérni, hogy egészen kicsi marhacsordákat alakítsanak. Például (a 301 lakosú) Pölöske, (a 436 lakosú) Cserkút, (az 577 lakosú) Kővágótöttös

218 keni és kapja meg az engedélyt arra, hogy állatait több csordában legeltesse. A megye igazán liberális az engedélyek osztogatásában. Hozzájárulását adja például ahhoz is, hogy a 601 lakossal bíró Gyüd község négy falkában legeltesse állatait.1

" Minden esetben pártolja a megyefőnökség a falusi lakosság azon kéréseit, amelyek a legelőnek álatfajtánkénti megosztására irányulnak. Udvaírd község szegényebb rétege pl. panaszolja, hogy a tehetősebbek juhaikat gazdánként külön-külön a marhacsordával közös legelőn legeltetik, és kérik a birkalegelő elkülönítésének elrendelését. A megyefőnökség erélyesen utasítja! a főszolgabírót a juhok nyájba tömörítése, a birka- és marhalegelő elkülönítése és az elkülönítetten, de csordában, nyájban való legeltetés érdekében nyomban intézkedjék és gátolja meg azt, hogy ,,néhány tehetősebbek a jog és a méltányosság félretételével a szegények rovására a legelő felett önkényesen rendelkezzenek".20 Egészen speciális legeltetési módot engedélyez Szavai község kérésére a megyefőnök: éjszaka is legeltethetnek közös csordában, kinyügözés (kipányvázás, azaz kikötés) nélkül, de úgy, hogy több pásztornak a csordát körbe kell fogni, hogy az állatok el ne barangolhassanak. (Ennek az éjszakai legeltetésnek az igásállatoknál van jelentősége. Nappal dolgoznak velük, csak délben etetik, este a legelőre hajtják és reggelig itt vannak.)

221 Hogy mennyi volt Baranyában a csordák száma, pontosan megállapítani — mivel a községi iratokból alig maradt meg valami — nem lehet. De azt sejtetni engedi az évente kiadandó pásztorlevelek mennyisége, hogy nagyon sok — ami egyben azt is jelenti, hogy kis állatlétszámú — csorda legelészett ebben az időben. A mohácsi főszolgabíró 1851 elején 800 pásztor részére igényel és kap pásztor-levél űrlapot.

222 A megyefőnökség 1850. augusztusában falusi feladatait így összegezte: ,,. . . a forradalom ideje alatt gerjesztett s céljai elérése végett a forradalmi kormány által készakarva táplált elfoglalási vágy s féktelenség . . . üdvös intézkedések . . . óvatos életbeléptetése által . . . visszaszoríttassék".

221 Ezt a feladatát teljesíti a megye, de idevonatkozó intézkedései megtételénél csak akkor óvatos, ha az nagyobb paraszti tömegeket érint. Kisszámú csoport esetén azonban az elnyomás nyílt formáit minden aggály nélkül alkalmazza. * * * Baranya vezető tisztviselői — amint láttuk — á'ltalábam gyorsan és pontosan végrehajtják a szabadságharcban résztvevők megtorlása és tárgyi emlékei megsemmisítése érdekében kigondolt bécsi rendelkezéseket. Nem vádolhatók mulasztással az új rendszer népszerűsítése terén sem. Az új közbiztonsági szervezet kiépítése és a közbiztonság megszilárdítása végett rájuk rótt feladatokat is maradéktalanul teljesitiik. Ennek eredményeként elérik — ha a közbiztonság lényegesen nem javult is, — hogy politikai jellegű, rendszerellenes megnyilvánulás alig akad. (Ilyen megmozdulást pedig már eleve lehetetlenné tett az ide beszállásolt nagyszámú katonaság puszta jelenléte.) Úgy tűnik a felszínen, hogy a lakosság megnyugodott. A valóságban azonban csak beletörődött sorsába, és közvetetten támadja a rendszert, ha lehetősége van rá: bepanaszolja a nyakára ültetett községi bírói visszaélést, az