Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

érett szőlőt. Ezzel viszont törvénysértést követ el. Ugyanis az 1836. évi 7. tc. 3. §-a szerint a szüret idejét a földesurak határozzák meg. Úgy kell azonban kitűzniük a szüret kezdő időpontját, hogy a jobbágyok (illetve a szőlő megművelői) ne károsodjanak, amire a vármegyék kötelesek felügyelni. A törvény szerint tehát a megye csak a jobbágyok érdekeit sértő földesúri intézkedés ellen léphet fel a feudális korban.

205 A volt földesurakat váratlanul érte a szüret korai megkezdése és egyben veszélyeztette a szőlődézsma behajtását is. A megye lép közbe és szeptember 9-én megtiltják a további szüretelést, és csak akkor folytatható majd, ha az alispáni hivatal ezt megengedi. A szüret leállításáért a községi elöljáróságok felelősek. Az intézkedés indoklásául azt emeli ki az alispán, hogy a szőlő még nem érett és így a bor minősége nagyon gyenge lesz. (Ebből következik, hogy a megye a volt jobbágyok érdekeiben avatkozott bele a szüret kezdetének megállapításába, hiszen a korai szüret miatti rossz bor 9/10 része az övék lesz majd.) Azonban egy mellékmondatban elszólja magát, hogy a földesurak sem készültek fel még a bordézsmára. Elrendeli egyben azt is, hogy minden bordézsmálás elleni egyéni, vagy csoportos megmozdulást azonnal jelentsék a főszolgabírók. A szüretelés felfüggesztése megteremtette a lehetőséget arra, hogy a volt földesurak a dézsmálást megelőző összeírásra felkészüljenek és két héttel később — az esős időjárás miatti rothadás veszélyére való hivatkozással — engedélyezi a megye a szüret megkezdését, arra is felhíva a körlevélben a figyelmet, hogy a szőlődézsma a korábbiak szerint továbbra is jár.

200 A bordézsma behajtása természetesen nem ment teljesen simán. Vékonyban pl. — a főszolgabíró jelentése szerint — a lakosok olyan makacs magatartást tanúsítanak, hogy nemcsak a tényleges dézsmálást, hanem a bortermésnek (a dézsmálást) megelőz- összeírását is megakadályozzák. Ezért a főbíró katonaság kirendelését javasolja az alispánnak. Az alispán azonban megalapozatlannak látja a főbíró jelentését, ezért arra utasítja, hogy a főszolgabíró (vagy a szolgabíró) személyesen szálljon ki a faluba, és ha meggyőződik róla, hogy a dézsma valóban jár, akkor igyekezzék ,,a közpolgárokat felvilágosítani és meggyőzni kötelezettségükről". Ha ez nem sikerülne, majd akkor kér csak katonaságot, mert karhatalmat — írja az alispán - „tévedésbe levőkre nem, hanem valóságos ellenszegülőkre kívánnék alkalmaztatni".

207 Az 1849. évi termésből a kilencedet a megye segítségével a volt földesurak beszedték. Az 1848. évről elmaradt szőlődézsma behajtása kérdésében az alispán saját hatáskörben nem dönt. Felterjesztést intéz ez ügyben Geringerhez, melyben azt írja, hogy a földbirtokosok ezt ,,a jövedelmet igazságtalanul nélkülözik" és ha ebben az évben két évi dézsmát szednének is be, akkor sem kell kihágásoktól tartani, mert Baranya megye „tökéletes pacificált állaipotban van".

208 Geringer válaszában rögzíti, hogy az 1848. évi borkilenced is jár, továbbá „hogy tagadhatatlan érdemül szolgáland ... a legfelsőbb rendeletnek . . . minden akadály és kihágás nélkül történt tökéletes folyamatba vétele". Az alispán minden megjegyzés nélkül továbbítja - október 8-'án - a főbírókhoz Geringer kétélű válaszát,

209 és egyrészt mivel a szüret már úgyis a vége felé járt, másrészt - és ez volt a döntő - mivel csak az „akadály és kihágás" nélküli dézsmaszedés lett volna az érdem, a főszolgabírók nem szorgalmazták az 1848. évi dézsmajárandóság beadását, hiszen arra mégis csak számítani kellett, hogy egyes falvak a kétévi dézsmát megtagadnák. A bíráskodásnak a közigazgatástól való elválasztásával, az új bírói szervezet felállításával a mezőrendészeti bíráskodás a bírói hatáskörbe kerül. A járásbíróságok hatáskörébe utalják ugyanis a birtokba borító si pereket (beleértve az úrbéri fogla-