Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években
ték. A pásztor-levélben fel kellett tüntetni a pásztor nevét, életkorát, termetét, hajának és szemének színét, az orr formáját és az esetleges különös ismertető jeleit, továbbá azt, hogy milyen állatokat (szarvasmarhát vagy juhokat) őriz. 193 A pásztor-levél tehát tisztán a személyazonosság megállapíthatósága végett kiadott igazolvány, amit azért vezetnek be, hogy ezzel meggátolják azt, hogy bárki magát pásztornak kiadva kijátszhassa a közbiztonsági közegeket. Az útivél speciális változata az úgynevezett kényszerítő útlevél. Ezzel látják ei hivatalból azokat, akiknek a polgári (vagy a katonai) hatóságok intézkedésére (parancsára, engedélyére) hosszabb előre meghatározott célú utat kell megtenniök. így kényszerítő jellegű útlevelet kapnak a szabadságos katonák, azok, akiknek büntetőperét lakóhelyüktől távol fekvő helyen székelő bíróság tárgyalja, továbbá a lakóhelyüktől messze eső helyen — akár kegyelem folytán, dkár büntetésük letöltése után — szabaduló rabok. El kell ismerni, hogy a neoabszolutizmus korában kiadott szabályozás valóban törekszik arra, hogy a távolabbra utazók személyazonosságukat hatóság által kiállított okmánnyal tudják igazolni, illetve a személyazonosság igazolását célzó rendelkezésekkel is igyekeznek a kétes elemek mozgási lehetőségét megszorítani. így igazán nem ez volt az oka, hogy a közbiztonsági helyzet nem volt megfelelő. 5. „Rendcsinálás" a volt úrbéresek körében Az úrbéri kötelezettségek megszüntetéséről szóló 1848. évi 9. tc. kerettörvény jellegű; azaz nem tartalmaz olyan részletes szabályokat, amelyek alapján az úrbér iség felszámolását zökkenőmentesen végre lehetett volna hajtani. Ehhez járult még az, hogy — a köznép számára érthetetlenül — nem szüntetett meg minden földesúri előjogot és járandóságot, továbbá, hogy a törvényt mind a parasztság, mind a volt nemesség a saját érdekének megfelelően értelmezi és ennek megfelelően cselekszik. A szabadságharc alatt a magyar kormány - politikai okokból, meg azért is, mert a honvédelem szinte minden erejét lekötötte — nem rendezhette a vitás kérdéseket. Ebben az időben az osztrákok sokszor belefoglalják — a felszabadult jobbágytömegek megnyugtatása végett — hivatalos megnyilatkozásaikba, hogy a jobbágyság felszámolásáról szóló magyar törvényeket véglegesnek tekintik, de a részletes szabályozást ők sem hajtják végre. 19j Az orosz-osztrák előnyomulásra támaszkodva kezdik meg a közigazgatási hatóságok e téren a „rend" megteremtését. E helyen csak az úrbériség felszámolásával kapcsolatos — jórészt a hiányos, vagy az ellentétes szabályozás miatt szükségessé váló — baranyai közigazgatási intézkedésekkel foglalkozunk. Baranya megye I. alispánja már 1849. augusztus 13-án (a világosi fegyverletétel napján) felhívja a főszolgabírókat, hogy a volt jobbágyok mezei kártételeit előzzék meg. Rendelkezését azzal indokolja, hogy a köznép - nem ismerve a jobbágyfelszcbadítási törvényeket — faizás ürügyén pusztítja az erdőket, akadályozza a földesurakat a kisebb királyi haszonvételek gyakorlásában és egyes földesúri jogokat (pl. halászat) bitorolnak. Mivel - írja az alispán - ,,a pártütés dühétől megzavart rend és közbéke" a megyében már helyreállt, nemcsak a már elkövetett kihágásokat kell megtorolni, hanem itt az ideje annak is, hogy ezek elkövetését megelőzzék. 190 A megye - új szabályozás hiányában - az 1348 előtti rendelkezések alapján jár el az idevágó ügyekben. így az 1840. évi 9. + c.-et alkalmazza, 19 ' amely viszonylag
