Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

» országúton űzik a csavargókat és a rablókat a zsandárok, de szürkület után már nem merik. Általánosságban úgy tapasztaljuk, hogy a csendőrök sem hasznunkra, sem könnyítésünkre nincsenek — írják Mező-Sámsondról 1851. augusztus 20-án.

158 Ez a körülmény teszi érthetővé, hogy ebben az időben is rendszeresen betöltik a megüresedő pandúrok helyét,

139 és mivel feloldják a létszámkorlátozást, számukat is növelni igyekeznek a főbírók,

100 és lőszert is szereznek be a számukra. Mindezek ellenére a közbiztonság nagyon gyenge. A lelkészek azért kérnek fegyvertartási engedélyt, mert az egyházak pénzeinek őrzése egyébként életveszélyt jelent számukra.

161 (Megjegyzem, hogy a soproni katonai kerület parancsnoka valamennyi megyei tisztviselőnek engedélyezi a fegyvertartást már 1850. áprilisában, a fegyvertartás szabályozásáról szóló rendelkezések közzétételével egyidejűleg.)

162 A közbiztonság megszilárdítása végett a rögtönítélő bíróság is megkezdi működését. 1851. április 7-én Szentlőrineen két „gonosztevőt" ítélnek bitóra és az ítéletet — a rend fenntartására Pécsről egy század katonaságot is kivezényelnek — az Eszékről külön e célra idehozatott hóhér április 10-én végrehajtja.

163 A megye a lakosság segítségét is igénybe veszi a közbiztonság érdekében. így a „bácskai gonosztevők meggátlására" a polgári lakosokból „őrvonalat" szerveznek,

10

'

1 és előfordult az is, hogy a járási főbíró katonaság beszállásolásával véli megszilárdíthatónak a közbiztonságot. A majsi katonatiszti lakást pl. azért nem kívánja bérbeadni a járási főbíró, mert „a vegyes nemzetiségű nép kicsapongásai fékezése tekintetéből katonaságnak" itteni elszállásolását tartja szükségesnek. A megyefőnök a pandúrok révén is megoldandónak véli, minden bizonnyal azért, mert jobbnak látta, ha császári egyenruhás testület csak a legvégső esetben szerez tudomást a valódi állapotokról. Több konkrét eset is ennek az álláspontnak az elfoglalására ösztönzi a megyefőnököt. Az egyik, hogy a katonaság is többször beleavatkozik illetéktelenül a közigazgatás hatáskörébe. Pl. a pécsváradi járás főbírája elrendelte 1850 őszén: kutyáját a szüret idején mindenki kötve tartsa, és kihirdette, hogy a „kósza kutyákat agyon fogja lövetni". A Pécsváradon állomásozó hadnagy ezt az intézkedést a pécsváradi községi „bíró általi üzenet"-tel letiltotta. A megyefőnök a főbíró rendelkezését helybenhagyja és utasítja a főbírót, hogy akik „ebbeli politikai rendelkezésnek nem engedelmeskednek, szigorúan megbüntesse", a faluban kószáló kutyákat agyonveresse, a helységen kívül vagy a szőlőkben kaszálókat pedig agyonlövesse, (mivel „a helységekbeni lövöldözés veszéllyel lévén összekötve"), „s így tett rendelkezésének tekintélyét fenntartsa". Egyben bejelenti az esetet a megyefőnök a dandárparancsnoknak is.

165 A katonaság nem tartja magára nézve kötelezőnek a közigazgatási hatóság rendelkezéseit, így az 1850 őszén Tolna megyében kezdődő köröm- és szájfájás alkalmával felállított záróvonalon a Tolnából Baranyába tartó egyik katonatiszt nem teszi le a kocsijáról a szénát és a szalmát, az őröket agyonlövetéssel fenyegette meg;

100 a Bátaszékről érkező katonaság ugyancsak szalmát és szénát hozott magával.

16

' Mindkét esetben a pécsi dandárparancsnokságot kérik, hogy utasítsa a katonaságot - a marhaállomány védelmére életbeléptetett — rendszabályok betartására. Megemlítjük még az 1851. évii busójárás eseményeit is. 1851. március 3-án (húshagyókedden) a mohácsi sokácok a III. hadtestparancsnokság határozott tilalma

168 ellenére megtartották a busójárást. A csendőrség szét akarja oszlatni a tömeget, majd — amikor ez nem sikerül — fegyverüket használják és egy személyt megölnek, egyet pedig súlyosan megsebesítettek. A csendőrség azonban nem tudja a rendet helyreállítani, ezért Pécsről katonaságot vezényelnek Mohácsra, ami 4-én érkezik meg. A katonaság láttán — ahogy a főbíró írja ,,a nagy számban mulatozó sokácz