Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

2. A csendőrség megszervezése Baranyában A pozsonyi példa nyomán Baranyában is gyűjtést indítanak a csendőrség céljaira. 121 A következő év január 10-ig mindössze 240 frt 30 krc gyűlt össze,

122 de van olyan járás is, ahol egyetlen krajcárt sem adtak.

123 A gyűjtést január végén zárják és egész Baranyában 672 frt 56 krc jött össze. Az adakozók névjegyzékét felterjesztik a kerületi főispánihoz és kérik, hogy tegyék közzé a hírlapokban.

124 A csendőrség Baranyában ténylegesen 1850. nyarán jelenik meg. A 6. csendőrezred 7. önálló szárnyát,

125 amely két főtisztből és 70 csendőrből áll, helyezték el Tolnában és Baranyában. A szárnyparancsnokság székhelye Szekszárd, Baranyában pedig Mágocs, Pécsvárad és Sásd községekben, továbbá Pécsett helyeznek e! egy-egy 5—6 főből álló tizedaljat az előzetes értesítés szerint.

126 Augusztus végén azonban már csendőrőrs van Dunaszekcsőn,

127 majd később Mohácson, Dárdán, Siklóson, Németbólyban, Vajszlón és Baranyavárott is létrehozzák a csendőrőrsöket.

128 1851. április 1-én érkeznek meg a lovascsendőrök Pécsváradra. A csendőrség itt azzatl az igénnyel lép fel, hogy ne a ,,hegyen" (azaz ne a várban) helyezzék el őket, mert itt „a víz fogyatkozása miatt több nehézségek támadhatnak". A megyefőnök az uradalom megüresedő gazdatiszti és számtiszti lakásaiba való elhelyezésre hívja fel a főbírót. Ezek azonban ekkor még nem üresek, így egy az „országút vonalában levő... istállóval és szerszámkamrával ellátott... házban" és „nem a hegyen helyezi el" őket a főbíró.

129 Az őrsök részére szükséges épületekről és ezek felszereléséről a közigazgatási hatóságnak kellett gondoskodnia. Geringer március 31-i hirdetménye szerint

130 Baranyában a megyefőnök az illetékes főszolgabírákat bízza meg azzal, hogy a csendőrőrsök elhelyezésére alkalmas épületéket kibéreljék. (Az épületekben pl. más lehetőleg ne lakjon, illetve egyéb célra ne használjanak belőle épületrészeket, és elegendő nagy legyen ahhoz, hogy a csendőrség viszonylag mereven megszabott igényeit kielégítse.) Az épületek berendezési tárgyainak zömét a megye központilag szerzi be, és a várkapitánytól szállíttatják ki az őrsökre a főszolgabírók.

131 A megye beszerzi ugyan a csendőrség részére előírt felszereléseket, de szinte minden őrs kifogásol valamit. A mohácsiak fiókos ruhaszekrényt kérnek és kifogásolják a nekik adott bútor minőségét, mivel ezek a „börtönhöz való állapotban vannak".

132 Nem tetszik nekik az sem, hogy az épületet más célra is használják, ezért másik, kizárólag csak a csendőrség által használandó épület kibérlésére utasítja a megyefőnök a főszolgabírót.

133 A németbólyi csendőrök is követelőznek.

134 A megyefőnök a csendőrség panaszait az illetékes főszolgabírónak adja ki azzal, hogy a jogos követeléseket teljesítse. A közigazgatási hatóságnak nemcsak a csendőrség elhelyezésénél kellett közreműködnie, hanem később is. A főbírók kötik meg a csendőrség ruházatának mosására a szerződést,

13

' gondoskodniuk kellett a csendőrségi lovak részére a takarmánynak árlejtés útján való beszerzéséről.

136 A csendőrség fenntartásának terhét részben a községekre hárítják át. A községet terheli a csendőrségi épület fűtése és világítása, kivéve a legénységi hálószobákat.

137 Egy fűtési idényre az alantas tisztnek 3/4 öl kemény-, vagy egy öl puhafa jár a községektől.

138 A községéket terheli a felszerelések karbantartási és az ágyneműk mosatási, karbantartási költsége. Még az ágyneműváltás (nyáron 8, télen 20 naponta), a szalmazsákok újratömése és mosása, a derékaljak kiporolási idejét is pontosan meg26 B. Helytörténetírás 1980. 401