Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

nokságnak oly pontos híreket hoztok a szomszédos — forradalmi erők kezén lévő — Somogy és Tolna vármegyékből, hogy ezen értesülések nélkül a császáriak Baranyát nem tarthatták volna meg 1849 nyarán. De nemcsalc kémjelentéseik voltak rendkívül fontosak és hasznosak, hanem a császári csapatok élelmiszer ellátását is segítették. A felterjesztésnek csak feliig lett meg az eredménye. Ugyanis mindkét javasolt dicsérő levelet kap.

113 A forradalom alatt károsodott császárpártiak elkobzott vagyontárgyainak visszaszerzésében aprólékos pontossággal járnak el. Már 1849. október 8-án megküldik a Görgey Artúr által kivégeztetett Zichy Ödön ingó vagyonának árverési jegyzőkönyvét, hogy az abban foglalt tárgyak után nyomozzanak és a megta Iáitokat lefoglalják. Majd 1850 áprilisában a soproni katonai kerületi parancsnokság közvetlenül megkeresi a baranyai megyefőnököt, melyben egy, a Zichy árverésen eladott és később egyik baranyai népképviselőhöz került „pipa iránt... vizsgálatot kitenni s az eseményekről jelentést felküldeni" kér.

114 Baranya közigazgatási tisztviselői ezeknek az ügyeknek az intézésében hihetetlen pontossággal járnak el. Precizitásuk és gyorsaságuk szinte érthetetlen a mai ember számára. Hiába azonban minden igyekezetük. Az egyszerű nép hallgat, fásultság és kiábrándulás üli meg lelkét, de nem felejti el 1848-49-es vezetőit, és lehetőségeihez mérten megragadja az alkalmat arra, hogy valódi érzésvilágát — a nagylétszámú katonaság és az új közbiztonsági szervezet (a csendőrség) fenyegető jelenléte ellenére — kifejezésre juttassa. Igy amikor 1850 május utolsó napjaiban Kossuth gyermekei szüleikhez (Kis-Ázsiába) utazva Mohácsra értek, az üdvözlésükre összegyűlt lakosságtól ajándékokat és frissítőt kaptak.

110 ///. Az új közbiztonsági szervezet és a közbiztonság megszilárdítása 1. A csendőrség előtörténete Az osztrák kormányzat már a szabadságharc alatt felismerte, hogy a rebellis magyarság fékentartását majd a szabadságharc leverése után csak erős — közvetlenül a központi hatalomtól függő — fegyveres közbiztonsági szervezettel tudja csak elérni. A császárhű magyar elemek egy része szintén hasonló meggyőződésre jutva, nem tartja megfelelőnek a Magyarországon fennálló közbiztonsági szervezetet, a megyénkint szervezett pandúrság intézményét. A) Jogtörténeti szempontból is érdekes javaslatot tesz Czindery László, Somogy megye királyi biztosa Windischgrötznek a csendőrség megszervezésére 1849. március 5-én. Szerinte a csendőrségnek (die Sicherheitswache oder Gendarmerie) két kategóriából kell állnia. Az elsőben, a mozgó részlegben jól felszerelt és jól megfizetett, katonailag jól kiképzett, szigorú fegyelem alatt álló pandúrok teljesítenek szolgálatot a járási csendbiztos (Sicherheits-Komissar) vezénylete alatt. Fő feladatuk a bűnüldözés, de karhatalmi teendőket is ellátnak. Kívánatosnak tartja Czindery, hogy ide a hadseregből helyezzék át magaviseletük figyelembevételével a legjobb testi felépítésűeket 4—6 évre, mint ez korábban a bécsi rendőrségnél is szokásban volt. Somogyban elegendőnek tartaná Czindery, ha járásonként 11 közlegény, 1 őrvezető és 1 tizedes (összesen az öt Somogy megyei járásban 55 közlegény, 5 őrvezető és 5 tizedes) teljesítene szolgálatot. (Ez közel 50%-os létszám-