Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

is.'

8 összegyűjtik a községekből a forradalmi pecséteket,'" a Görgey győzelmét ábrázoló rézmetszetet, a Klapka emlékeket, továbbá különös gondot fordítanak a forradalom alatti sajtótermékek és a Kossuth-bankó összeszedésére. A kerületi főispán 1850. március 17-i utasítására a főbírók útján elrendelik, hogy a megye postahivatalai állítsák össze az 1848 és 1849 években ,.kijött forradalmi szellemű hírlapok" előfizetőinek névjegyzékét és hogy ezeket a hírlapokat, meg a forradalmi röplapokat gyűjtsék be és a megyére juttassák el.

80 A rendelkezés következményeként természetesen nem semmisítettek meg minden sajtóterméket. Később is kerül elő a szentlőrinci bíróládából rebellis újság. A Népbarát öt számát és még két töredékét találták meg ,, . . . a különben jóérzelmű bírónál ..." a község ládájában, de 1850 decemberében az egyik ház pincéjében nagyobb mennyiségű „forradalmi proclamációt" is találtak.

8

' Az önálló magyar pénzkibocsátást az osztrák kormányzat kezdettől fogva ellenzi és már kibocsátása (1848. aug. 14-e) előtt megtiltják annak elfogadását az osztrák állami pénztáraknak (júl. 7-én) és kitiltják a magyar pénzt Horvát—Szlavóniából is.

82 Az osztrák kormány augusztus 31-i emlékiratának 7. pontja a magyar pénzügyminisztérium legaggasztóbb intézkedésének minősíti az önálló magyar pénzkibocsátás megkezdését.

8

' Ettől kezdve szinte minden jelentősebb udvari megnyilatkozás szóváteszi a magyar pénz forgaloimbahozatalát, mint törvénytelen intézkedést, mint főbenjáró királyi jogcsorbítást.

84 Ilyen előzmények után érthető, hogy Windischgrätz 1849. február-márciusában már tiltja a magyar pénz használatát, majd Weiden május 20-án véglegesen forgalmon kívülinek nyilvánítja és forgalmazását — ,,a pártütés terjesztésében" való részvételnek nyilvánítva — a hadi törvények szerint büntető cselekménynek minősíti.

85 Baranya ekkor a császári csapatok megszállta terület, tehát itt érvényt lehetett volna szerezni ennek a rendelkezésnek. De két hónap kell ahhoz még itt is, hogy ez a tilalom érvényesüljön. Ugyanis még másfél hónappal később — júl. 8-án — is fizetnek Kossuth-bankóval adót a megyében.

8

'' Viszont július 21-én az alispán utasítja a megyei pénztárat, hogy az egyik szolgabírónál lévő — állítólag a megye pénztárából kapott — 40 frt összegű „Kossuth Jegyeket" váltsa be osztrák kibocsátású pénzre, mert ezeket tőle senki sem hajlandó elfogadni és így elszámolni nem tud.

87 Magánosoktól alig kerül elő — legalábbis a megyefőnöki iratok szerint — Kossuth-bankó a későbbiekben. Vagy saját maguk semmisítik meg, vagy bízva abban, hogy még visszakapja értékét, jól elrejtik. A megye még a véletlenül tudomására jutó esetekben is — a szolgabírák kedvező vizsgálati jelentésére alapított — jóindulatról tanúskodó jelentést küld át a pécsi katonai parancsnokságokhoz.

88 Sokkal több Kossuth-bankó kerül elő a falusi bírák irattárából, az úgynevezett bíróládából.

8

'' Ezekben az esetekben szigorú hangon utasítja a megyefőnök a főbírót: „ne legyen könnyenhívő", hanem nyomozza ki a tényeket és a vétkeseket jelentse. A szolgabírák azonban mindig találnak mentséget a bíró számára (pl „a község ládájában a rendetlenségben elhányt iratok között" levő — a volt honvédek által visszahagyott — pénzt önként adták be; nem derül ki, hogy érvénytelenítésük előtt fizették-e be, vagy később csempészték-e be a birtokládába) és így a falusi bírókat nem kötelezik az elkobzott Kossuth-bankók pótlására csak „keményen megdorgáltatni" rendelik és utasítják őket a „felsőbb rendelkezések szigorú megtartására fenyíték terhe alatt". A begyűlt Kossuth-bankót a megye megsemmisítésére átküldi a helyi katonai parancsnoksághoz. A katonai parancsnok időszakonként elrendeli a magyar pénz nyilvános elégetését és kéri a megyét, hogy ezekre egy-egy tisztviselőt küldjön.

90