Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

28 Bm. L. B-M. lev. 307-377. A hercegi birtokok adatai 17. pont. 2!) Bm. L. B—M. lev. 311—496. Kimutatás az ivánbattyáni alkalmazottak természetbeni és készpénz járandóságairól. Tóth József intéző évi javadalma. 30 Bm. L. B-M. lev. 307-377. A hercegi birtok adatai. 18. pont. 31 Bm. L. B—M. lev. 311—496. Kimutatás az ivánbattyáni alkalmazottak természetbeni és készpénz járandóságairól. Gál János gépészkovács, illetve Kutyanszky József bognár éves járandóságairól. 32 „Minden cselédnek gyermeke az uradalomban megfelelő elhelyezkedést nyer, és már a gyermekkorban is munkára bőséges napszám alkalom van." Bm. L. B-M. lev. 307-377. A hercegi birtok adatai 23. pont. " Bm. L. B-M. lev. 307-377. A hercegi birtok adatai 23. pont. 34 Az 1930-as népszámlálás adatai. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 86. köt. 60*—63* o. 35 „Különösen Tolna megyében de Baranyában sem ritkaság, hogy a földbirtokrendezés során földhözjuttatottak földjein még március végén is tömegével áll a tengeriszár levágatlanul. Felsőnyék községben a földhözjuttatottak közül ez évben is még 22-en nem fizettek, és az eredetileg adományozottak közül 24-től az állam elvette a földjét és másnak juttatta. Azon kívül 53%-a tehetősebb gazdáknak adta át földjét megművelésre, és ezek fizetik heIvettük a részleteket is. Ozorán mintegy 50% nem fizet bért az államnak, de ezektől nem is lehet semmit sem behajtani ... a juttatottak a földjeiket a lehető legrosszabban művelik." Bm. L. B-M. lev. 307-377. A hercegi birtok adatai 12. pont. :Mi Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 86. köt. 60*—63* o. :i7 ,,A cselédek havi keresete 70 P és állattartási lehetőség" olvashatjuk a Montenuovo hercegi iratokban s egyetlen szó sincs a tényleges javadalmazásról. Bb. L. B-M. lev. 307-377. A hercegi birtok adatai 19. pont. ÍS Bm. L. Szociális felmérés 1938. Szőkéd. w Bm. L. Szociális felmérés 1938. Babarc. w Bm. L. B—M. lev. 311—496. Kimutatás az ivánbattyáni alkalmazottak évi természetbeni és készpénz járandóságairól. Márton József ifj., kanász évi 9 P készpénz, 10,5 q búza, 225 négyszögöl kert, 900 négyszögöl tengeri föld, 300 négyszögöl rét, 1 marha tartása, 6 sertés tartása, 15 kg só. Galgóczi János gulyás: 6 P készpénz, 7 q búza, 2 űrméter fa, 130 négyszögöl kert, 600 négyszögöl tengeri föld, 10 kg só. '

,l Bm. L. Szociális összeírás 1938. Kisszentmárton. Mailáth Alajos gr. uradalma. 42 „Különösen sérelmes, hogy a gazdaság a 14 q konvenció búzából 40 kg-ot minden cselédtől levon kanásztartásra, tekintet nélkül arra, hogy a cseléd hány darab sertést hajt ki a kanász elé, sőt attól is levonja, akinek sertése nincs. Bár bérlevél szerint minden cselédnek 1 db tehéntartás jár, tehene csak 3 cselédnek van (14-nek nincs), a többi anyagiak hiányában tehenet venni nem tud, és ezek a tehéntartás megváltása fejében semmivel sem lesznek kárpótolva. Sürgős intézkedésre lenne szükség! György Béla jegyző." Bm. L. Szociális összeírás 1938. Szőkéd. A Montenuovo hg.-i birtokon Vida Miklós bérlő gazdaságában. í:t Malier András: Cselédsor. Bp. 1937. 99. o. Vl Bm. L. B—M. lev. 307—377. A fürgedi gazdaság üzemi leírása. A Montenuovo-birtok fürgedi gazdaságában 212 család éves cselédet alkalmaztak, s nekik összesen 120 tehenük volt, ami azt jelenti, hogy a cselédek tehénállománya mindössze 50%-os, vagyis csak minden második családnak volt egy tehene. A sertésállomány tekintetében már valamivel kedvezőbb a helyzet, mert cselédcsaládonként 3,53 sertés jutott. Meg kell azonban jegyezni, hogy a cselédek számára 3—6, az iparosok számára 6—10 sertés tartása volt engedélyezve. A cselédek átlagát jelentékeny mértékben lerontja, ha feltételezzük, hogy az iparosok éltek a 6—10 sertés tartás lehetőségével. 45 Illyés Gyula: Puszták népe. Szépirodalmi Kiadó. 1956. 169,. o. 46 A Montenuovo birtokokon az 1938-as évben a saját bevallásuk szerint a következő termésátlagok voltak: búza 20,15 q rozs 16,— q őszi árpa 16,50 q tengeri 32,— q (1937-es) borsó 12,— q lencse 7,— q őszi len 6,— q szemtermés és 22 q rosttermés