Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

mint a cselédek. Hat-hét hónap alatt megkereshettek volna annyi kenyeret, mint a cselédek egész évben. Azonban nem hogy az ideális, de még az optimális helyzet sem valósult meg soha. A munkások becsapása legtöbbször a nekik nyújtott élelem és lakás elszámolásában jutott kifejezésre. Jellemző a Dencsbáza községbeli báró Biedermann-féle uradalom elszámolása. 216 idénymunkást alkalmaztak hat hónapra. Ez időre a bérük 8 q búza á 15,- P = 120,— P 6 P készpénz/hó 36,— P 1 kg szalonna á 1,60 P 6 hóra 9,

60 P 165,60 P+ lakás és koszt. Az elszámolásban azonban átlagos napi keresetnek 2,40 P-t számoltak. A Montenuovo-birtokon ,,az időszaki férfimunka havi bére 180 kg búza és 6 P készpénz, valamint étkezés. Egy munkás napi keresete tehát átlagban 2,30 P-re tehető."

67 A gazdaság ez időben 18 pengős búza árakkal számolt, így a 180 kg búza 32,40 P-t ért, ehhez hozzászámítják a havi 6 P készpénz fizetést, ami összesen 38,40 P. Egy hónapra 26 munkanapot számolva az egy napra jutó keresmény 1,47 P-nek felel meg. Ezek szerint az 1,47 P és a 2,30 P közötti különbség a szállás és a napi étkeztetés költsége volt (83 fillér). ,,Az időszaki munkások aratás, cséplés, valaimint répa- és tengeriszedés idején szakmány munkássá válnak, mikor a koszton kívül 1 kh répa kiszedéséért 26 P-t,, iengeritörésért 18 P-t, burgonyaszedésért 26 P-t, lennyüvésért 18 P-t, aratás és cséplésért 11 %ot kapnak" a Montenuovo-birtokon.

68 „A nagybirtokos érdekeket szolgáló mezőgazdasági kamara adatai szerint 1931-ben a mezőgazdasági munkások napszámbére 1,83 P, a nőmunkásoké 1,51 P, a gyermekeiké 1,09 P".

69 A válságot követő években valamit javult a helyzet, legalábbis a napszámok bérét illetően. A foglalkoztatási napok száma nem változott lényegesen, mivel .... ,,az agrárválság az ipari válságtól eltérően nem eredményezte a termelés csökkenését. A vetésterület csökkenése .... sem volt tapasztalható."'

0 Baranyában az arató bér általános formája a 10., 11. rész, találkozhatunk magyar holdankénti 60 kg búza + élelem díjazással is (Baksa), illetve 90 kg búza katasztrális holdanként (Beremend), de alkalmaztak 100 kg kh-kénti díjazást is élelmezés nélkül. Ez utóbbiak esetében a marokszedők 80 kg búzát kaptak (Berkesd).

71 Egyes feljegyzések szerint egy jó aratómunkás egy szezonban 15 q búzát is meg tudott keresni. Görcsönyben a napi kereset 2,50-4 P.

72 A napszámbérek alakulása Baranyában a harmincas évek második felében a mezőgazdaságban az évszaktól függően :'

3 férfiaknak nőknek gyermekeknek 1,50-2,50 P. 1,20-1,50-2 P. 1-1,20-1,60 P. kőbányában ugyanebben az időben szakmunkásoknak heti 20 P-t, segédmunkásoknak heti 15 P-t fizettek.

74 A két háború közötti időben sem az idénymunka, sem a napszámos munka nem jelentett biztos megélhetést, éppen hogy az éhenhalástól megmentett. A harmincas években, különösen az évtized vége felé több erőteljes követelés hangzott el az agrárkérdés „megoldása" érdekében. Bethlen István is tett bizonyos javaslatot, hogy kifogja Imrédy vitorlájából a szelet,

75 sa .... földkérdés közmegnyugvásra való megoldásáról szólt. Foglalkozott az agrárkérdés megoldásával az OMGE és a Kisgazda Párt, de kénytelen volt foglalkozni vele Horthy is.

76