Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben

(Kislippó, Nagyhajmás, Hercegszabar, Szilágy) 80% felett van az ilyen mezőgazdasági munkáscsaládok száma. Ennek a hét községnek (a 90 és 80%-on felüli arányt mutató községnek) az aránya a példaként bemutatott 14 községhez képest 50%. Feltűnően magas tehát ebben a kategóriában a mezőgazdasági munkások száma. Míg a másik két csoportban 3,9, illetve 2,1% a legkisebb arányszám, addig ebben a csoportban 18,0%, amely a pécsi járásban fekvő Pécsudvard község mezőgazdasági munkásságának helyzetére vonatkozik. Itt utalunk az e csoportra vonatkozóan korábban elmondottakra, nevezetesen arra, hogy ebben a kategóriában a megyei átlag 42,6%. Láttuk tehát egyrészt a mezőgazdasági munkások és családtagjaik számának megyei átlagát, azoknak járásonkénti szóródását. Majd járásonként két-két község adatával a három kategóriába tartozók szóródását. Tudjuk, még sok szempontból lehetne összehasonlítani a mezőgazdasági munkásság megyén belüli, azoi búimé nő leg járásokon, községeken belüli helyzetét. Úgy véljük azonban, hogy talán túl sok is a számadat és arányszám, amit eddig felsoroltunk. A magunk részéről azonban ennyit szükségesnek tartottunk, hogy igazolni tudjuk a földek minőségére, az aprófalvas településekre és nem utolsó sorban a földbirtokmegoszlásra vonatkozóan elmondottak realitását. Munkánk célja — mint említettük — a megye földbirtokmegosz'ásának és gazdasági munkásságának negyven évvel ezelőtti helyzetét bemutatni. Ehhez szükségesnek tartottuk a megyei átlagtól járásonként, azokon belül községenként eltérő, vagy azonos adatokkal alátámasztani a szociográfiai felmérésben feltárt adatokat. Az adatmennyiség a helyzetjellemzésre bizonyára elegendő és megfelelő ahhoz, hogy azokat a napjainkig kialakult helyzettel összevessük. Igazolhassuk, hogyan koncentrálódott az elmúlt negyven évben a földbirtokok száma, területe, s hogyan alakult át a mezőgazdasági munkásság helyzete, s ezzel együtt a községek lakosságának társadalmi, gazdasági és kulturális élete. A továbbiakban — miután köztudott tényekre mutatunk rá — csak kevés adcP felsorolásával foglaljuk össze az elmondottakat: Megyénkben a szociográfiai felmérés időpontiában, 1938-ban, tizenhárom birtokkategóriában 43 578 földbirtok volt. Elfogadva azt az elvet, hogy az akkori egy katasztrális holdas és azon aluli földbirtokokat ma ugyanannyi számban kisparcellás földbirtoknak tekintjük, számuk 8389 Ezenkívül 54 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 5 állami gazdaság van a megyében, így az összes gazdaság száma 8457. Ennyire koncentrálódott a gazdaságok száma, ami a negyven évvel ezelőttinek mindössze 19,4%-a. (A kisparcellák száma nem tényszám, úgy véljük azonban, hogy a földbirtokok koncentrálódásának lényegén mit sem változtat.) A napjainkban megyénkben gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek között 10 000 katasztrális holdnál nagyobb gazdaságokat is találunk. Ilyen pl. a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, amely 37 601 katasztrális holdon, a Pécsi Állami Gazdaság, amely 27 312 katasztrális holdon és a Bika ! i Állami Gazdaság, amely 11 012 kalasztróiis holdon gazdálkodik. A továbbiakban arra törekszünk, hogy bemutassuk, milyen változásokat eredményezett a munkás-paraszt szövetségben megvalósult politikai hatalom a községek lakosságának: a) társadalmi, b) gazdasági, c) kulturális életében, mindhárom területen, a munkánkban említett negyven évvel ezelőtti viszonyokkal összefüggésben. Mindenekelőtt a földbirtokmegoszlás' korábban kifejező foglalkozások megszűnésére mutatunk rá: megszűntek a törpebirtokosok, kisbirtokosok, középbirtokasok mint paraszti rétegek, paraszti foglalkozási csoportok. Megszűnt a kisgazda, nagygazda, a mezőgazdasági munkás, zsellér, részes földművelő, részes arató, részes