Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben

lakásépítő Szövetkezet (FAKSZ) kölcsönakcióját sem tudták sokan igénybevenni, mert a házépítési kölcsönök törlesztőrészleteit képtelenek lettek volna megfizetni. (Nem tartozik ugyan szorosan ide, mégis megemlítjük, hogy jónéhányan kénytelenek voltak félig kész épülettel eladni házhelyüket. A vármegyei kisgyűlés gazdasági albizottságának hozzájárulásával így sok juttatott házhely cserélt gazdát.) A mezőgazdasági munkásság helyzetére vonatkozó megyei adatok megismerése után tekintsük át, hogyan alakult az az egyes járásokban. A leginkább szembetűnő eltérést a hegyháti és a mohácsi járás adatai mutatják a megyei átlaghoz képest. Ezért elsősorban ezek látszanak alkalmasnak az eltérések bemutatására : Sem házII . i zal, sem Csak ~ H

"

Z

™

] .. földdel földdel Összesen Járás Lakosság rendelkező ^ rendelkező /o rendelkező mezőgazdasági munkások aránya % Hegyháti 44 386 30,4 21,2 48.4 100,0 Mohácsi 31 906 13,8 34,2 52,0 100,0 Ezekből az adatokból is visszakövetkeztethetünk arra, hogy a 12 480 lakosú és és 29 325 katasztrális holdas, de a legjobb földeken gazdálkodó, legmódosabb mohácsi járásban az első csoportban fele annyit tesz ki a mezőgazdasági munkások száma, mint a hegyháti járásban. A második csoportban viszont a mohácsi járásban több a számuk, mint a hegyhátiban, végül a harmadik csoportban egészen jelentéktelen a különbség. Ha ezeket az adatokat egybevetjük a mohácsi járásban fekvő és munkánk összesítő adatait tartalmazó táblázatnak a 30, 40, 50 kat. holdon felüli gazdaságok adataival, továbbá a hegyháti járás hasonló csoportbeli adataival, választ kapunk a mezőgazdasági munkások egyes csoportjaiban mutatkozó jelentős eltérések okára. A lakosságban és területben is jóval nagyobb hegyháti járásban ugyanis mind a három említett birtokkategóriában (30, 40, 50 holdas) kevesebb a földbirtokok száma, mint a sokkal kisebb mohácsi járásban. A módos gazdák a mohácsi járásban ugyanis általában két-két lakóházzal rendelkeztek, s azok egyikében a nekik házbér ellenében dolgozó mezőgazdasági munkások laktak, jóllehet maguknak is volt talán kevés földjük. Itt még rá kell mutatnunk, hogy a két járás lakosságának és területének ismertetett eltérésével szemben ugyancsak jelentős eltérést mutat a mezőgazdasági munkások összes száma is. A hegyháti járásban ezek a járás lakosságának 6,7%-,át (2981 főt), míg a mohácsi járásban 5184 a számuk és a járás lakosságának 16,2%-át teszik ki. A pécsváradi és siklósi járásnak a lakosság száma alapján való összehasonlítása is nagyon lényeges eltérést mutat a mezőgazdasági munkásság számában. Ugyanis a mindössze 2035 lakossal kisebb pécsváradi járásban a mezőgazdasági munkások száma 3994, míg a siklósi járásban Ó548. A jelentős eltérést a két járás adatainál mindhárom mezőgazdasági munkáskategóriában tapasztalhatjuk. Az adatokat vizsgálva azt látjuk, hogy a csaknem azonos lélekszámú siklósi járás területe 23 140 katasztrális holddal nagyobb. Azt is látjuk, hogy ebben a két járásban a mezőgazdasági munkások számában lényeges eltérés van: a siklósi járásban 2554-el több. A nagy különbséget nem a családfők, hanem a családtagok száma adja. Ennél a két járásnál ugyanez tapasztalható az egyes mezőgazdasági munkáskategóriákban is. A pécsváradi járásban számuk 1601, a siklósiban 1734, a különbözet mindössze: 133. Ugyanakkor a pécsváradi járásban a mezőgazdasági munkások családtagjainak száma: 2393, a siklósi járásban pedig 4814, tehát a különbség 2421. Kü-