Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben

Állami gazdaság neve Mely járásokban gazdálkodik Az egyes járásokban hány községben összesen hány községben Bikali Állami Mohácsi 3 Gazdaság Pécsi 8 Sásdi 25 Siklósi 4 40 Bólyi MezőgazdaMohácsi 27 sági Kombinát Pécsi 2 Siklósi 16 Siklós város 1 46 Pécsi Állami Mohácsi 6 Gazdaság Pécsi 38 Siklósi 1 45 Szentlőrinci Pécsi 10 Állami Gazdaság Sásdi 5 Siklósi 14 Sziqetvr' 5 34 Villányi BorgazdaPécsi 2 sági Kombinát Siklósi 7 9 összesen : 174 174 A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél is találkozunk hasonló jelenséggel, azonban sokkal kisebb mértékben. Általában abban a járásban fekszenek a gazdálkodási hatáskörükbe tartozó községek, amelyben székhelyük van. Természetesen az 54 termelőszövetkezet között van jó néhány olyan is, amely több járás területén fekvő községben gazdálkodik. Mindezekből elénk tárulnak azok a történelmi jelentőségű változások, amelyek a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a gazdaságok mind nagyobb mérvű összevonása következtében a községek társadalmi, gazdasági és kulturális életében végbe mentek. Ezúttal csak a földbirtokviszonyokban bekövetkezett változásokat mutattuk be. Nem foglalkoztunk az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységben, az egészségügyi, szociális és kulturális élet területén bekövetkezett változásokkal és azoknak a lakosság társadalmi viszonyaira gyakorolt hatásával. Munkánknak ebben a részében — ugyancsak a bevezetőben említett szociográfiai felmérés adataira támaszkodva — a megye mezőgazdasági munkásságának 1938. évi „vagyoni" helyzetével foglalkozunk. Maga a foglalkozás magyarázatot ad arra, hogy a „vagyont" itt idézőjelben kell használnunk. Mint köztudott, „mezőgazdasági munkás az olyan munkás (bérmunkás), aki mezőgazdaságban napszámbérért, vagy mint részes, nem állandó jellegű alkalmaztatásban dolgozik". Tulajdonképpen úgyszólván csak az különbözteti meg a gazdasági cselédtől, hogy az utóbbi alkalmaztatása állandó jellegű, előbbié nem az.