Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben

középparasztoknak. (Természetesen csak általánosságban, mert a földtulajdon jellege - szántó, vagy gyümölcsös, szőlő stb. - differenciálhatja ezt a megállapítást.) A kisbirtok fogalmi kategóriáján belül maradva, a megye parasztságának valóságos tagozódása további kategóriák elfogadására kötelez bennünket. A 25-100 holdas gazdaságok a ,,nagygazdák" kategóriájába tartoztak. Ezekben a gazdaságokban a legtöbb esetben már nemcsak a családtagok, hanem a nincstelenek és a már em'í'rett törpebirtokosok, sőt ennél több földdel rendelkezők is besegítettek mint mezőgazdasági munkások, részes aratók, vagy részes földművelők. A legtöbb ,,nagygazda" gazdasági cselédet is alkalmazott, családi helyzetétől, gazdaságának felszereltségétől, állatállományától, egyszóval gazdasági erejétől függően. Ha tehát el is fogadjuk a kisbirtok fogalmát akként, hogy az 5—100 katasztrális holdig terjed, az elmondottak szerinti tagozódást sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Annál inkább nem, mert a nagybirtokon kívül a földbirtok ilyen tovább megoszlása is fojtogató társadalmi valóság volt a falusi parasztság életében. Mármost, ha munkánk céljának megfelelően azt vizsgáljuk, hogyan koncentrálódtak a földbirtokok a második világháborút megelőző utolsó békeévtől napjainkig, vagyis a szocialista földtulajdoni viszonyok kialakulásáig, mindenekelőtt az összehasonlításnál elfogadható birtokkategóriák számát kell tisztáznunk. Úgy véljük ugyanis, hogy a megye 1938. évi összes, 43 578, földbirtokának a maii földbirtokok számával történő összehasonlítása reális, ugyanis — m'int már korábban említettük — az egy ka'.asztrális holdas és azon aluli gazdaságok között sok szőlő, gyümölcsös, kert művelési águ gazdaság is van, amelyek a mezőgazdaság szocialista átszervezése után nem koncentrálódtak, megmaradtak önállónak tekinthető „földbirtokoknak". Azonban ma legalább ennyi mezőgazdasági kisparcella van. Nem is szólva arról, hogy ebben a birtokkategóriában találhatók a háztáji kisegítő gazdaságok is. Mindezekre figyelemmel az 1938. évi 43 578 földbirtok számát viszonyítjuk a továbbiakban a napjainkig kia-lakul mezőgazdasági földbirtokok számához. Előbb azonban két körülményre rá kell mutatnunk: 1. Nincsenek adataink arról, hogy egyes szőlőterületek nagyüzemi művelése folytán a szőlőbirtokok száma hogyan változott, továbbá arról sincsenek adataink, hogy a házak, üdülők építésére alkalmas telkek száma hogyan alakult. Pedig ezek száma — különösen az utóbbiaké — egyes községekben (Abaliget, Harkány, Orfű stb.) ugyancsak megnövekedett. 2. Arról sincsenek adataink, hogy állami vállalatok, üzemek stb. mekkora területet építettek be, illetve használnak nem mezőgazdasági termelési célokra. Nem áll tehát módunkban a jelenleg ténylegesen mezőgazdasági rendeltetésű földbirtokok számának megállapításánál a fentieket figyelembe venni, jóllehet mind az első, mind a második pontban említettek befolyásolták a napjainkig kialakult földbirtokviszonyokat. Ezek jelentősége azonban korántsem akkora, hogy a bekövetkezett változásoknak meghatározói lehetnének, sőt bátran állíthatjuk, hogy azokban semmi jelentőségük nincs. A ,,nadrágszíj"-parcellák és az ilyenekből álló földbirtokok mindenesetre megszűntek, és kialakultak a mezőgazdasági nagyüzemek: az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Az 1938. évi 43 578 földbirtokkal szemben ma a megyében 59 mezőgazdasági nagybirtok van, amely az összesnek most is 0,1%-át teszi ki. A nagybirtokok között 54 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 5 állami gazdaság van. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek területe 335 522 katasztrális hold, a megye összes területének 51,4%-a. Az állami gazdaságoknak a megyében fekvő területe 79 769 katasztrális hold, az összes területnek 12,2%-a.