Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben

Munkánknak ebben, a földbirtokok megoszlására vonatkozó részében összehasonlítást kell még tennünk a 44 38ó lélekszámú, 119 997 katasztrális hold területű hegyháti járás földjeinek és a 31 906 lélekszámú, 90 672 katasztrális hold területű mohácsi járás földjeinek minősége között. A 12 480 lélekszámmal, 29 325 katasztrális hold területtel kisebb mohácsi járás földjeinek kataszteri tiszta jövedelme 1 144 922 aranykorona, ugyanakkor a hegyháti járásban 565 411 aranykorona. Vagyis a két járás földjeinek minőségét 579 511 aranykorona különbözet jelzi a mohácsi járás földjeinek javára. Ebből vonható le az a következtetés, hogy a negyven évvel korábbi, a munkánk alapját is képező szociográfiai felmérés földminőségi adataiból a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzete is igazolható. A következőkben vizsgáljuk meg megyénk aprófalvas településeinek néhány jellemző adatát: A 307 községből 48 község területe (15,6%) nem éri el a nagybir^okhatárt, vagyis az 1000 katasztrális holdat. Ez a körülmény azonban nem a földbirtokmegoszlásnak, hanem a megye aprófalvas települési viszonyainak jellemzője. Ennek a 43 községnek a lélekszáma: 13 115, a megye községekben élő lakosságának 5,6%-a. Ezek között a kisközségek között a 85 lélekszámú Pázdány területe 420 katasztrális hold, míg a 642 lélekszámú Hird község területe csak 992 katasztrális hold. (Csaknem nyolcszoros lélekszám, alig több mint kétszeres terület.) Tehát az egészen kicsi községek adatainak vizsgálata is a birtokmegoszlás nagy szóródásának igazolását eredményezi. A továbbiakban a megye összesített adatai alapján vizsgáljuk: a) a törpebirtokok, b) a kisbirtokok, c) a középbirtokok, d) a nagybirtokok adatait, azokat az összes földbirtokhoz, illetve a községek földterületéhez viszonyítva. Ennek vizsgálatához a négy kategóriába tartozó földbirtok fogalmát idézzük: a) „Törpebirtok a tulajdonosnak és családtagjának megélhetését nem, vagy alig biztosító, rendszerint öt katasztrális holdnál nem nagyobb birtok." b) „Kisbirtok az olyan földbirtok, amelyet tulajdonosa családtagjainak segítségével modern gépek nélkül meg tud művelni s amelynek jövedelme csak családja eltartására elegendő." c) „Középbirtok: 100-1000 hold nagyságú földbirtok." d) „Nagybirtok 1000 holdnál nagyobb földbirtok (1945 előtt)." Megyénkben a törpebirtokok száma: 22 134. Ebből 3398 az 1 katasztrális holdas és ennél kisebb földbirtok száma, 7429 az egy katasztrális holdnál nagyobb, de három holdnál kisebbeké. A három katasztrális holdnál nagyobb, de öt katasztrális holdnál kisebbek száma: 6307. A törpebirtokok száma tehát az összes földbirtok (43 578) számának 50,8%-a. Ezen belül az egy katasztrális holdas és azon aluli földbirtokok száma az összesnek 19,3%-át teszi ki. Az 1938-as szociográfiai felmérésben az egyes birtokkategóriák száma szerepel, azok területe nem. Ezért a területi adatokat a korábban említett forrás kiadványból vettük át. Eszerint az 1—5 katasztrális holdas földbirtokok — tehát a törpebirtokok — községekre vonatkoztatott területe: 59 607 katasztrális hold, vagyis a megye — ugyancsak községekre vonatkozó — földterületének 9,1%-a. Miután azonban a Központi Statisztikai Hivatal említett kiadványa nem tartalmazza a földadó alól mentes (udvarok, utak, egyéb közterületek) területeket, viszont munkánk mellékletében ezek 21 B. Helytörténetírás 1980 321