Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Móró Mária Anna: Az 1828. évi országos összeírás malomtörténeti adatai Baranyában

Molnárok Magyar Német Délszláv száma helység fő helység fő helység fő 1 21 21 39 39 3 3 2 14 28 21 42 2 4 3 9 27 13 39 4 4 16 9 36 5 2 10 5 25 6 1 6 2 12 7 3 21 8 1 8 1 8 10 1 10 11 2 22 16 1 16 52 116 97 270 5 7 26,6% 69,9% 49,5% 73,0% 2,5% 21,2% 154 hely ségben 78,6% csak azonos nemzetiséghez tartozó molnárokat találunk. Ha együtt fordulnak elő: helység magyar német délszláv egyéb szám % fő % fő fő % fö % 24 12,3 34 20,5 67 18,1 6 3,1 8 4,8 13 39,4 4 2,0 8 4,8 6 1,6 7 21,1 4 2,0 15 4,1 6 18,3 4 2,0 12 3,2 4 100 42 21,4 50 31,1 100 27,0 26 78,8 4 100 helység molnár szám °/o fő % magyar nevűek 86 43,4 166 28,9 német nevűek 133 68,7 370 64,6 délszláv nevűek 19 9,6 33 5,8 meghatározatlan 4 2,0 4 0,7 egészen mások az arányok a hajómolnárok között: magyar nevű 42 fő, 79,4%, a magyar nevűek 25,3%-a, német nevű 8 fő, 15,1%. a német nevűek 2,2%-a, délszláv nevű 3 fő, 5,7%, a délszláv nevűek 9,1 %-a. Az összeírás számadataiból kirajzolódó kép a molnárok vagyoni és gazdálkodási viszonyait rendkívül sokfélének mutatja, a molnárokról nem szólhatunk mint homogén iparos-tkategóriáról, a köztük lévő nagy vagyoni és jövedelmi különbségek indokolták, hogy a Vármegye 1840 után megkezdte a malmok külön, sajátos szempontok szerinti összeírását, ahol az osztályokba sorolásnál a malmok minőségét differenciáltan vették figyelembe, hogy reálisan szabhassák meg a kivetendő adó mértékét. Ezek az összeírások későbbi feldolgozás tárgyát képezik majd.