Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjein

gazdaság és az állat'.enyésztés munkája volt a paraszti munka alapja. A falusi ipar - bár alárendelt szerepet játszott — mégis jelentősen előrelendítette a gazdasági életet. A helyi adottságok sokat jelentettek a jobbágyoknak is, a földesuraknak is, ami egyúttal megkötöttséget és megélhetést is biztosított. — Melyek voltak ezek? A falu életében döntő jelentősége volt a víznek, a tónak, a folyónak. (Drávának és a Dunának.) Hajdanában mindkét folyó bővelkedett a halban, s nem véletlen az, hogy a halászatnak a folyók partján lévő településeknél döntő jelentősége volt. Ez a tény nem is hiányzik a pecsétekről. Kölked 172x-es keltezésű typariumán két hal. Zaláta 1724-es keltezésű pecsétjén úszó hal látható. A víz azonban nemcsak a halászat szempontjából volt jelentős. Ha a folyót kereskedelmi útvonal keresztezte, s az átkelés fontos jövedelmet hozhatott a falunak, ez a tény nem maradhatott el a pecsétekről. Dunaszekcső 1710. évi pecsétjén a Dunán révészcsónak úszik. Ez a csónak nem véletlenül került a typarium vésetére; a falu valóban átkelőhely volt, egy időben vetélytársa Mohácsnak. A Duna baranyai szakaszán folyami átkelőhely évszázadokon keresztül Kiskőszeg (Batina) volt. Szinte természetes, hogy a falu pecsétjében ez a rendkívül fontos tény szerepel. Valóban, a falu pecsétjében révészcsónak látható. E falunak két ismert pecsétje van: az egyik datálatlan — a 18. században készülhetett —, a másik 1818-ban készült. Mindkét pecséten az erősen hullámzó vizén — a Duna vizén — révészcsónak látható, egy húzó- és egy kormányevezővel. A Dráva mentén, Eszékkel szemben van Kisdárda falu. Nyilvánvalóan jelentős szerepe volt a közeiben levő dárdai uradalom termésének elszállításában. Valószínűleg hajósok lakták. A falunak két ismert pecsétje van, egy korai, 18. századi és a másik 1835-ből datált. Mindkettőn gabonaszállító hajó látható. A hajónak felépítménye van, bejárattal, sőt az 1835-ös pecsétnek még ablaka is. Hátul kormánylapát, elöl pedig a vontatáshoz szükséges őrfa.

8 Jelentős a számuk Baranyában azon községeknek, amelyeknek olyan pecsétjük volt, melynek képmezejében valamilyen fa ábrázolásával találkozunk. A fának többféle értelme lehet: jelképezhet erdei legelőt, legeltetést, tehát közvetve utalhat az állattenyésztésre, jelentheti az erdőt, a fakitermelést (irtást), a vadászatot. Leggyakrabban az erdőirtásra, ezzel kapcsolatosan a szántóterületek irtás útján történő növelésére utalhat. Nem véletlen azért az, hogy a fa mellett ott a fejsze, sőt gyakran az ekevas, vagy a gabonatábla, esetleg a kéve is megtalálható a pecsétnyomón. A fejsze vagy a fa nem kevesebb, mint 28 falu pecsétképében található meg. Ennek a fele dátumozott, s egy kivételével az 1720-as évekből való, s nagyrészük kapcsolatban van a telepítéssel, elsősorban a németek betelepítésével.

9 A török megszállás alatt ugyanis a régi szántóterületek elvadultak, helyükön hatalmas, összefüggő erdőterületek alakultak ki. A török kiűzése után az újabb háborús évek következtében tovább gyérült a lakosság. Az új telepesek csak úgy tudták ismét a földművelést megkezdeni, ha előbb a hatalmas erdőségeket kiirtják és a földeket feltörik. Jellemző példa erre Gödre 1799. évi — második — pecsétje. Hatalmas fejszével egy ember nagy lombos tölgyfát vág ki. Fazekasboda 1724. évi pecsétjén egy süveges férfi hatalmas szekercét cipel, előtte fa látszik. Kaposszekcső 1724. évi pecsétjében is álló alak látható fejszével és sarlóval; Kovácsszénája, Liptód, Mecsekszakái pecsétjeiben is a fejszés alak látható. A fa mellé helyezett fejsze is ugyanezt a gondolatot fejezi ki (Godisa). Husztót pecsétjében a nagy száraz fa mellett látható a búzakéve, Apátvarasdnál a fa mögött búzatábla van. Mint említettük, a nagy, főleg magányos fa nemcsak az erdőirtásra, hanem az erdei legelőre is utalhat. Gerde pecsétjében a hatalmas göcsörtös fa, ábrázolásában a jellegzetesen magyar erdei legelők különálló, évszázados, nagy tölgyfáira emlékeztet. Nyilvánvalóan Udvar