Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén (Adatok Baranya megye régi vízrajzához)
ben is nagy volt a kár. A rétek közül a „Legentsein és némely Szőlők alattin" a víz miatt nem kaszálhatták a sarjút. 2 '' A kiscsányiak és a nagycsányiak közös malma 1757 előtt a vajszlói uradalom „Nádas" nevű csárdája közelében, a Körcsönye vízen volt. Egy nagyobb áradás után a malmot „közakarattal" lebontották, de 90 öles gátját a mederben meghagyják. Ebből a régi malomgátból a vármegye országutat alakíttatott ki a jobbágyokkal. 1 öl szélességű nyílást hagytak rajta, azon kívül a malom helyére kb. 7 öles hidat raktak. 25 Gajdon András kiscsányi lakos 1783-ban tett tanúvallomásából többet is megtudunk. Elmondta, hogy a kiscsányi malmot három helyen is felállították. Az első helye a „malom dengeren" volt. Ott nem hozott hasznot, áthelyezték a „Diászora". Ott sem vették hasznát, akkor a „Tonya berken" állították fel. Azután eladták a piskieknek, azok a „Bába híd" mellett építették fel, de később ők is eladták. 20 Egy 1786-ban felvett vizsgálati jegyzőkönyv leírja a kiscsányi „Kukuricza Szigeth" környékét. Megemlítik, hogy ott állt egykor a vármegye rendeletére lebontott kiscsányi malom. 2 ' Erről a malomról sincs több adatunk. A „Nádas csárda" közelében járt a bizottság, talán az 1757-ben lebontott malom helyét találták meg. Említik, hogy a „Sellyei víz"-nek (Körcsönye) régebben ott volt a főmedre, de azt a szemle idejére már benőtte a sás; sok, vesszőből font vejszét is láttak a vízben. A vejszék miatt kavics- és nád torlaszok keletkeztek; ezek miatt a víz visszafelé torlódott. 2 " 8 Az 1730-as évek második felében a periratokban többször említik a besence/ parasztok három régi malmát. 1773 körül a vajszlói uradalom mind a hármat elvette tőlük. Míg működtek, mindegyikhez külön csatornában folyt a víz. Amikor megáradtak a folyók, a leáramló víz nem torlódott előttük, mert a malomág alacsony töltésén könnyen kiléphetett, azután már utat talált magának. 29 Más vélemény szerint az a besencei malom, amelyet közvetlenül a Batthyány uradalom határára építettek, sok kárt okozott. A vármegye azért bontatta le 1778-ban. A malom 100 ölesnyi töltését, amelynek jórésze a Batthyány uradalom területén feküdt, 8 ölnyi darabon megnyitották. 30 Ezzel egyidejűleg a „Nádas csárda" közelében már régebben felhányt, ún. „Varga Gath"-on rést nyittattak és a nyílásba tölgyfából küszöböt raktak, a víz azon bukott át. 31 Az „Ország Utyát" a vármegye a besencei malmok gátjain vezette végig. Az úttest kiképzéséhez szükséges feltöltést és a mocsaras talaj miatt nélkülözhetetlen megerősítést szintén a szomszédos falvak (Nagycsány, Kiscsány, Oszró) jobbágyaival végeztették. 32 A vajszlói uradalmat 1778 óta kezelte a Kamara. Az uradalom vezetését új tisztek vették át, akik - mint azt gr. Batthyány Lajos a Magyar Udvari Kir. Kamarának megírta — még 1785-ben sem ismerték a helyi viszonyokat, ezért állandó viszálykodásban, torzsalkodásban és pereskedésben éltek inkább, mint békességben. 33 Valószínűleg már a vaiszlói uradalom új vezetői csináltatták „újra a Malom fejét" a két uradalom határa közelében és tömették el sövénnyel, ágakkal és szalmával a gát régebbi nyílásait, amelyeket pedig a vármegye vágatott. Ezzel egyidejűleg a vajszlói tiszttartó egy új árokban az Almás és a „Szent Gállyi" vizet is a malomra vezettette. 3 '' Az újra csináltatott „Malom fej", mint a későbbi periratokból megtudjuk, egy új, három kerékre járó malom volt. Annak a hajtására kellett a sok vizet a malomra vezetni, azért tömték el a gát nyílását és azért vezették oda az Almást és a Szentgáli vizet. Ezzel egyidejűleg a vajszlói uradalom besencei jobbágyai a felső, puszta malom nál „a vizet esik gátókal és varsás helyekkel" feltartották. 3 ' 1 Tehát nem törődve azzai, mi lesz a felsőbb szakaszon, a mederbe iszappal kevert nádpozdorjából, gazból,
