Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

A borárakban úgy látszik változás állott be, mert már 1836-ban pellérdi, pécsi, siklósi, rácvárosi eladóktól 181 akó fehér és 13 akó vörös bort vettek, a tiszta hasznuk csak 296 forint 21 krajcár volt.

200 A községeket a szorongató szükség gyakran tette találékonyakká, ha valami jövedelemszerzési lehetőségről volt szó. Több község is vállalt pl. házépítést vagy javítást pénz ellenében. A kivitelezés közmunkával történt. íme egy adalék Besence 1832. évi számadásából : „Futó Ferenc Házát meg Kötték 20 Forintért váltó cédulában. 12 forintot a Számadásba tettek, 8 forintot pedig a Kösség, a ki Kötte, meg ivott, mint keresetét". Ugyanott egy egész pajtát szállított el a község Luzsokra 40 forint fuvarért. Foglalkozott a község készpénz- és búzaelőleg kölcsönzéssel is, megfelelő kamat ellenében.

261 A jó lovakkal rendelkező páprádiak szívesen vállaltak közmunkában fuvart Siklósra, Pécsre, Mohácsra, de igyekeztek pénzt szerezni a nyomtatórész gabona, széna, sás eladásából is.

262 Hidvég az évi 30-40 mázsa szénatermését szokta eladogatni 1-2 mázsás tételekben,

263 Vajszló meg 34 forint fűbért fizetett az uradalomnak, de 84 forintot szedett be helyette.

2M Legnagyobb arányokat a pénzkölcsönzés is Vajszlón ért el, mert az 1840, 1841. gazdasági évben már 39 adós tartozik a községnek 1380 forinttal.

265 összegzésül meg kell állapítanunk, hogy hiábavaló volt községeink vezetőinek minden ügyeskedése. Gazdasági mesterkedésekkel, kisebb-nagyobb vesztegetésekkel nem lehetett már útját állni az általános elnyomorodás folyamatának a feudalizmus utolsó évtizedeiben. Erejük is csak arra lett elegendő, hogy húzták-halasztották az uradalmi intézkedések teljesítését mindaddig, míg 1848-ban kimondhatták végre, hogy ,,. . . ingyér nem tartoznak az uradalomnak szolgálni".

266 JEGYZETEK 1 Baranya megyei Levéltár. Nyula'k-szigeti apácá'k birtokainak leírása. A Vajszlói Uradalom urbáriuma. 20. p. 2 Haas Mihály: Baranya, Pécs, Lyceum ny. 1845. 13. p. 3 Bm. L. Közgyűlési iratok 1827. F. 24. 2326. sz. 4 Bm. L. Pécsváradi Uradalom Vajszlói Provizoratus (továbbiakban: PAU VP.) 1818. 1819, 15. doboz. Sivó=sió: árok, csatorna torkolatánál nyitó-záró zsilip. 5 Bm. L. Közgy. ir. 1820. Fasc. 19. szám nélkül. 6 Bm. L. Közgy. ir. 1822. F. 4. 350. sz. 7 Bm. L. Közgy. ir. 1827. F. 2. 190. sz. ".Bm. L. Közgy. ir. 1827. F. 2. 190. sz. 9 Bm. L. PAU VP. 1824-1825. 19. d. 10 Bm. L. Regnicolaris Conscriptio. Besence. Megjegyzések. 11 Bm. L. Közgy. ir. 1827. F. 2. 190. sz. a

. Poprádhoz: Bm. L. Közgy. ir. 1827. F. 2. 190. sz. Regn. Conscr. 1828. Megjegyzések. - Bm. L. PAU VP. 1826-1827. 21. d. A jobbággyal kötött szerződés a pécsi piaci áraknak megfelelően a tiszta búza árát 5 forintban, a kétszeresét 4 forint 15 krajcárban rögzítette. 1:1 Bm. L. Közgy. ir. 1827. F. 2. 190. sz. és uo. PAU VP. 1838. 32. d. M Bm. L. Parochia Vaiszlo. Canonica Visita 79. sz. 15 Bm. L. Közgy. ir. 1836. F. 11. 2076. sz. Ili Bm. L. Közgy. ir. 1827. F. 19-20. 1990. sz. 17 Bm. L. PAU VP.. 1830. 32. d. 1H Bm. L. Közgy. ir. 1836. F. 33. 3246. sz. 1!) Bm. L. Közgy. ir. 1839. F. 36. 3542. sz. 30 Kiss Géza: Ormányság. Bp. 1937. Sylvester ny. 18. p. 21 Bm. L. Közgy. ir. 1823. F. 7-8. 608. sz. 23 ifj.'Kodolányi János: Ormánság. Bp. 1960. 5., 9. p. felhasználásával.