Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949

A Pécsi Daiárda tevékenysége a 20. században : A dalkör történetét vizsgálva mindenek előtt két dolgát keil tisztáznunk. A jelzett kor történetét két alapvető tanulmány is tárgyalja, érinti. Böhm Emil 1945 előtt megjelent könyvében,' ' szót ejtve 40 éves dalostevékenységéről, nagy terjedelemben szól a Pécsi Dalárdában eltöltött éveiről, emlékeiről. így részletesen foglalkozik az énekkar szerepléseivel, műsoraival. Könyve végén teret ad a dalosmozgalomban szerepet játszó társadalmi és kulturális személyiségek visszaemlékezéseinek is. Horváth Mihály átfogó tanulmánya''

6 amely már a felszabadulás utáni idők terméke, a pécsi zenei élet történetét vázolja föl. Az ő monográfiájában megtalálhatók azók az események, amely meghatározták a kórus működését. Van gondja arra is, hogy a jelentős hangversenyek műsorait közölje. Vizsgálatainkat az ő munkáikat figyelembe véve kell végeznünk, ami az események kronologikus tárgyalását fölöslegessé teszi. Ezek után nézzük tehát, mik voltak a belső oko'k, amelyek meghatározták a dalkar szerepének módosulását. Böhm Emil jelzett könyvének bevezetőjében dr. Nendtvich Andor, Pécs város polgármestere, a Királydíjas Pécsi Dalárda díszelnöke így ír: ,,A magyar dalosügy díszére és Pécs város büszkeségére szolgáló Királydíjas Pécsi Dalárda annak köszönheti közel 90 éves fennmaradását, valamint az itthon és a külföldön aratott páratlan fényes diadalait, hogy a lánglelkű vezérek mellett mindig voltak kitűnő harcosai, fáradhatatlan, lelkes működő tagjai, kik a dal fanatikus szeretetétől áthatva odaadással, fegyelmezett kitartással szentelték magukat a Pécsi Dalárda nemes céljainak és vele a magyar dal szolgálatának és vitték annak zászlaját győzelemről győzelemre."

67 Az 1935-ben íródott szavak ma is érvényesek, holott tudjuk, hogy ünnepélyes hang csendül ki belőle, s ez nem mindig azonos a hétköznapok világával. A helyzet sokkol összetettebb, semhogy azt röviden lehetne jellemezni. A következőkben megkíséreljük fölvázolni a dalárda művészi és szervezeti tevékenységét. 1. A Pécsi Dalárda művészi tevékenységének jellemző vonásai: Kodály a „Karéneklésünk jövője" című 1942

J

ben, a Makói Belvárosi Énekkar taajainak és az érdeklődőknek elmondott előadásában fölhívta a figyelmet a kottaismeret és a vegyeskar alakításának fontosságára.

68 Itt hangzott el többek között: „Mi a magyarázata, hogy a magyar, bár szereti a nótát, utálja a kótát? ...Amint a férfi élete nem teljes a nő nélkül, a zene sem teljes a női hang nélkül: a legnagyobb mesterek legnagyobb alkotásait nem is lehet megszólaltam női hang nélkül . . ." Nézzük, hogy állunk ezen a téren a Pécsi Dalárdánál.

69 Természetes, hogy a zenei képzettség általánossá válása előtt nem lehetett megkívánni azt, hogy a dalárdába belépő minden tag ismerje a kottát, tisztában legyen a zeneelmélet kérdéseivel. Az elmúlt században Hoffer Károly és Wachauer Károly tartott továbbképzést a tagoknak.'

0 Ezt egyébként az alapszabály kötelezővé is tette. Jelen századunkban szintén történt kísérlet arra, hogy a kórustagok hiányos zenei képzettségét fejleszszék. Tóth Aladár titkár az 1920. január 31-én megtartott közgyűlésen az elmúlt évet értékelve beszámolt arról a kezdeményezésről, hogy a dalárda választmánya 1919. július 7-től kezdődően az arra rászoruló tagjait elméleti oktatásban részesí-