Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949

2. A ponyvairodalom száműzése a műsorpolitikából, 3. A hazai hagyományok átvétele, 4. A külföldi dalirodalomból az újat, a mesterművet kell átvenni és azt sem „magyarosítva", hanem eredeti nyelven, eredeti szépségében. 5. A hazai szerzők művei 'közül is csak az értékeset szabad előadni.

7 Tevékenységüknek formai keretet adott az 1911-ben alapított Új Magyar ZeneEgyesület, kapcsolatban állottak más művészeti ágak hasonló törekvéseivel, a felnövő új nemzedék népszerűsíti művészetüket a kor haladó polgári folyóiratában, a ,,Nyugat"-ban.

8 Elementáris erővel robban be 1911-ben a honi zenei életbe az „Allegro barbaro" ... 9 A hazai kórusmozgalomban ebben az időben Lichtenberg Emil operaházi karmester tevékenységét kell megemlítenünk. Már 1907-ben megalakítja a Magyar Nők Karegyesületét, három év múltán férfikart szervez, majd újabb három év elteltével zenekart is. A három testület a világháborús események miatt csak újabb hat évvel később, 1919-ben egyesül. 1912-ben, szintén a fővárosban alakul meg a Székesfővárosi Énekkar, 'karnagyai között találjuk Sztojanovics Jenőt (1919-ig), majd Kacsóh Pongrácot és Karvaly Viktort (1919 után).

10 1916-ban kezdi meg mű'ködését, Gamauf László vezetésével a budapesti Palestrina Kórus." E helyen kell megemlíteni Harmath Artúr tevékenységét is. A vegyeskari énekkultúra azonban nagy fellendülését csak a felszabadulás után éri el.

12 Az országos munkás dalosmozgalom is nagy erővel szervezkedik ebben az időben. A múlt század hetvenes—nyolcvanas éveiben alapított munkáskórusok 1907-ben 70 tagénekkarral, mintegy 1200 dalossal létrehozzák a Magyarországi Munkásdalosszövetséget, amely az 1930-as évekre odáig fejlődött, hogy mintegy száz tagegyesülete (köztük 18 vegyeskar) és 4500 tagja lett, sőt csatlakozott az 1926-ban alapított Munkásdalos Internacionáléhoz is.

l:! Az országos dalosmozgalom központi szerve az 1867-ben alakított Magyar Daláregyletek Országos Szövetsége volt, a neve 1909-ben Országos Magyar Dalosszövetségre változott." Ez a szerv volt 'hivatva összefogni a hazai énekkarokat, meghatározni a fejlődés irányát. Erre a feladatra elsősorban a két-három évenként megrendezett országos dalosünnepek és -versenyek vállalkoztak. Meg kell azonban mondani, hogy ez közel sem sikerült maradéktalanul. A vidéki énekkarok többszöri mellőzése, egyes fővárosi kórusok, különösen a Budai Dalárda indokolatlan favorizálása sokszor hozta nehéz helyzetbe a központi választmányt, támasztott sűrűn belviszályokat, amelyet természetesen a magyar dalosmozgalom sínylett meg a legjobban.

15 Már 1894. július 1-én, Szombathely székhellyel megalakult a Dunántúli Dalosszövetség.

I:

' Különállására az azévi, fiumei orszáqos dalversenyen egyes vidéki dalárdákat, különösen az országos hírű Pécsi Dalárdát ért méltánytalan bánásmód adott okot. Bár számos dunántúli dalosegeysület, köztük a Pécsi Dalárda is később újra belépett az országos szervbe, a Dunántúli Dalosszövetség bizonyos fokú különállását mindvégig megőrizte.

1

' Ennek leglátványosabb jelei a két-három évenként, az országossal nem ütköző szövetségi dalosversenyek voltak, melyeket esetenként más dunántúli városban rendeztek meg, s a megválasztott vezetőség díjakat adott át a győzteseknek.

18 Bár a Pécsi Dalárda a 20. században versenyzőként már nem vett részt ezéken a dalosünnepeken, ha tehette, díszvendégként megjelent, és ilyenkor minden alkalommal nagy sikert aratott. Képviselői résztvettek az egyesület munkájában, a vezetőségbe is bekerültek, a Pécsett rendezett dalosversenyeken, közgyűléseken, választmányi üléseken ismételten szívélyes vendéglátóknak és házigazdáknak bizonyultak, a többi pécsi kórussal együtt.

19