Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

A Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetének második periódusában jelentős változások következtek be. A korábbi 35 fős taglétszám újabb 40 íróval gyarapodott. Rangos, országosan ismert, elismert, sőt ünnepelt költők, írók csatlakoztak 1941-ben a társasághoz. A tiszteletbeli tagok közül az irodalomtörténész Horváth János és a baranyai egykekérdést tanulmányozó Móricz Zsigmond a jelentősebbek. Az ún. Ady utáni generáció legjelesebbjei közül néhányan rendes tagként munkálkodtak: a Baranyát és Pécset írásaiban oly gyakran megjelenítő Kodolányi János, az „agrár-radikalista hangvitelű" Illyés Gyula és a „lázongó eszmeiségű" Szabó Lőrinc. De az itt élők vagy a jobbára Dunántúlon munkálkodók is lelkesen szolgálták az irodalom jó ügyét, amely a II. világháború idején kulturális és lelki megmaradásunk érdekeit szolgálta. Az elnémetesítés ellen csatasorba álltak: pl. Bárdosi Németh János, Bánás János, Csorba Győző, Harsányi Lajos, Jankovich Ferenc, Lovász Pál, Ősz Iván, Pável Ágoston, Takáts Gyula, Tűz Tamás, Weöres Sándor. A munkásmatinék megszervezése pedig országos jelentőségű, új szellemű kultúrprogram volt a maga idején. A társaság programjának örvendetes beteljesülését hozta 1941-ben a Sorsunk c. folyóirat megvalósítása. A régi törekvés valóra vált. Most már nemcsak a társaság pódiumán, de a folyóirat adta lehetőségekkel is teljesíthette a társaság a maga elé tűzött célok valóraváltását. A Sorsunk új fejezetet nyitott az irodalmi egyesület életében. Most már a sajtóban is megszólalhattak mindazok, akiket érdemes volt meghallgatni. És mindvégig az jellemezte a kulturális programokat, hogy éppúgy helyet adott az urbánusoknak és a misztikusoknak, mint a materialistáknak vagy népieseknek. A társaság 1945-ben a forradalmi szellemű Batsányi János nevével, új programmal folytatja a nemes munkát. 1945-ben így indul el elsőként Pécsről az új szellemű irodalom. A Janus Pannonius Irodalmi Társaság ezzel betöltötte hivatását. A haladó, demokratikus és humanista szellemű társaság országos rangot szerzett az irodalom szolgálatában. Legfőbb értéke talán mégis abban rejlik, hogy elindítója lett Pécsett annak az irodalmi életnek, amelynek létét és rangját a következő folyóiratok megjelenése fémjelezte. A Sorsunkat a Szántó Tibor szerkesztette Dunántúl c, 1956-ig megjelenő folyóirat követi, amelynek kulturális programját 1958-tól a Jelenkor c. folyóirat folytatja Tüskés Tibor, majd Szederkényi Ervin szerkesztésében. Az 1930-as években a pécsi Janus Pannonius Irodalmi Társaság által megvalósított humánum és demokratikus szellem így lett a mai pécsi irodalom számára is követendő példa. A Janus Pannonius Irodalmi Társaság megalakulása Az 1920-as, 30-as években a hazánkat jellemző politikai és irodalmi viszonyok között a humanista, demokratikus szellemű Janus Pannonius Irodalmi Társaság életre hívása Pécsett küzdelmes és nehéz vállalkozás volt.