Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya

július 1-től. 254 Úgy látszik, a káptalan még a muzsikusok halála után is betartotta a fizetési rangsort. A Páffán alapítvány összegéből azonban egyformán 30 Ft-ot kap­nak, Bergman, Stetz és Czeiszberger árvája pedig 20—20 Ft segélyben részesül. 255 A segélykérések végtelen áradatát Lickl Antónia kérelmeivel zárjuk. Férje halá­la után két héttel, 1843. máj. 26-án „boldogult Lickl György a Szék. Egyház zenekar igazgatójának nője, most említett minőségben 36 évekig működött férje érdemei tekintetéből magának évenkénti kegydíjat adattatni könyörög." A káptalan nem zárkózott el a segítségnyújtás elől, amely szerint ,,az elhunytnak huzamos szolga­latja 's dicséretesen leélt napjai tekéntetéből a' folyamodonénak a' halotti angaria (részlet) kitekétől kezdve évenként 250 vál. Ft segédeimül adattotni határoztatik, és annak pontos kiadására a Szék. Egyház Urad. Számtartója elutaltatik." 256 De­cember 29-én „szomorú állapotjánál fogva késztetve könyörög magának Deputá­tum öllfa adattatni." kap is két öl fát évente. 2 " Egy kissé előreugorva, 1850. novem­ber 8-án találkozunk újra egy kérelmével, amely a közben történt változásokról is tudósít: „Lickl Antónia folyamodik, miszerint azon nyugdíja, mely neki 1848-dik év­ben a' bekövetkezett mostoha körülmények miatt alább szállíttatott, ismét kegyesen kijeleltessék. A' folyamodónőnek nyugdíjjul a székes egyház pénztárábul évenként 30 pft. pengőforint ki jel e I téti k, mely october 1-től veszi kezdetét." 2 ' 8 Éppen ez utóbbi kérelem bizonyítja a legjobban a „Tonkünstler und Choralisten­Gesellschaft" létezésének fontosságát. Lickl Aniónia, és a többi özvegy ugyanis éle­te végéig élvezhette a nyugdíjat, függetlenül a politikai és gazdasági változásoktól. Polony Antónia, aki 20 évig hűséges társa volt Lickl Györgynek, jóval túlélte őt. Idézzük itt a Fünfkirchner Zeitung 1876. szeptember 10-i gyászjelenlését: „A hí­res Lickl Györgynek igen tehetséges felesége 83 éves korában, szeptember 6-án meghalt. Két fia, György és János, leánya Júlia, és ezek hozzátartozói siratják őt." 259 /V. Lickl György gyermekei Carl—Georg és Aegidius—Ferdinand Carl kisfiúként került szüleivel Pécsre, 1807-ben. Gimnáziumi tanulmányaikat is itt végezték, az 1814-es iskolai évkönyv szerint például Georg Lickl a grammatika III. évfolyamát, Carl Lickl pedig ugyanak­kor a másodikat járta ki. J<) " Iskolai tanulmányaik mellett édesapjuk foglalkozott ze­nei nevelésükkel, olyannyira, hogy 1815-ben már a székesegyház zenekarában is játszanak üstdobon, amint erre Lickl akkori kérelme hivatkozik. Carl—Georgot apja Bécsbe küldte, pontosan nem tudjuk, mikor 1824-ig Pécsett lehetett, amint erről a Wiener Musük—Zeitung későbbiekben idézendő Lickl-nekro­lógja állítja. Mindenesetre nagykorúvá nyilvánítását és házassági engedélyét 1825. szeptember 24-én már Bécsben kapta meg. 21 ' 1 Itt polgári foglalkozást választott, csá­szári és királyi számvevőtisztként dolgozott. 21,2 Talán éppen az apa előrelátó gon­doskodása irányította fiát e gyökeresen ellentétes pályára, hiszen mi is megismer­kedhettünk a korabeli muzsikusok sokszor nehéz életével. Bensőséges kapcsolat lehetett Lickl György és elsőszülött fia között, erre utal a Pécsett előkerült Carl — Georgot ábrázoló festmény, valamint az, hogy örökösödési és egyéb ügyekben ezek után Lickl mindig fia nevére kért megbízólevelet a pécsi magisztrátustól. 262 0 Carl—Georg azonban polgári foglalkozása mellett sem lett hűtlen a zenéhez. Nagyszerűen játszott egy korabeli harmónium-fajtán, a physharmonicán, és e hang­szerre írott átirataival népszerűvé vált. Magyarország hatása nem maradt nyom

Next

/
Thumbnails
Contents