Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya
Lickl maga is többször vesz fel kölcsönt. A legelsőt 1820. ápr. 1-én, 1000 Ft-ot. 1830-ig csak évi 60 Ft kamatot fizet, majd azután negyedévenként 100 Ft-tal törleszti adósságát, így 1833. jan. 1-én fizeti ki tartozását. A 13 év alatt 688 Ft 30 xr kamatot fizet. így világosan láthatjuk, hogy hogyan tartotta fenn magát ez az intézmény. A 13 év alatt több kisebb kölcsönt is felvesz, illetve fizet vissza, de az említett dátumnál szerepel utoljára a neve. Talán jelképnek is tekinthetjük ezt; az intézmény most már megy jól, alkotója nélkül is. A teljesség igénye nélkül hadd említsünk meg egy nagyobb kölcsönt. Rehák József, Pécs akkori „pénzembere" 1819. máj. 13-án 2000 Ft-ot vesz fel és azt 1845. dec. 31-én fizeti vissza, addig az évi 120 Ft kamatot fizeti. Említenünk kell még azt, hogy az 1817. után felvett valamennyi muzsikus is belép az intézménybe, így Schöbel, Schmidt, Mayer, Weidinger, Witt. Bármennyire is törekedett a nyugdíjintézmény megszabadítani a gondoktól az özvegyeket, teljesen mégsem sikerült az. Az özvegyek sokszor fordultak a káptalanhoz és a Páffán-alapítványhoz segítségért. Páffán nevével már találkoztunk, az őrkanonok volt a muzsikusok felügyelője sok éven át. 1825. dec. 24-én halt meg, 85 éves korában. 2 '' 8 Végrendeletében 20 000 Ft-os alapítványt tett, amelyből 1200 Ft kamatait évente kiosztják a muzsikusok özvegyei és árvái között. 2 '" 1829-ben Bergman özvegye kérelmez a káptalantól és az alapítványtól, hivatkozva a férje 24 éves becsületes szolgálatára és hat gyermekére. A káptalan, miután az özvegy kap nyugdíjat, elutasítja, de az alapítvány támogatja 50 Ft-tal. r>0 Az alapítvány támogatja 40-3020 Ft-tal 1831. máj. 25-én Stetz, Dechant és Bergman özvegyét. 2 '' 1832. jan. 21-én König Magdaléna kéri, mivel ,,most folyó Januarius Hónap 19-én valamint nékem, úgy kilentz élő neveletlen árváimnak keserűségére elhunyt Königh János szeretett férjem a' Pétsi Fő Templom Choralistái között mint muzsikálló orgonista, úgy szintén a 1 Tisztelendő nevendék Papságnak mint éneklő tanittó", hogy adjon az alapítvány ösztöndíjat gimnáziumi tanulmányaihoz Károly fiának. Mellékeli az iskola igazolását. ígéretet kap, hogy üresedés esetén fia, aki ekkor szopránt énekel a dómban, elnyeri az ösztöndíjat. 2 '' 2 1835-ben König Magdolna 35 Ft-ot, Stetz, Bergman, Vilfling és Hiebel, valamint Wolf özvegye 30 Ft-ot kap a Paffá n-a la pítványtóí. 2 '' 1843. máj. 26-án Wolf, Hiebel és König özvegye ad be kérelmet. Wolfnétől tudjuk, hogy a ,,hangászok özvegyeinek pensioja a Tek. Káptalan bölts intézkedése által nem más okból, egy rö/id időre leszállíttatott," ezért kéri a régi nyugdíja, valószínűleg a 200 Ft visszaállítását. Hiebelné arra hivatkozik, hogy „férjem elhunytával terhes örökségül alig marada más valami reám, mint 3 neveletlen gyermek és a Zenésztársulati pénztárban lévő 1000 vfno adósságának olly nagy része: hogy negyedévenként 9 Ft kamatot és 12 Ft 30 xr tőkét kell csekély özvegyi járandóságombul elveszítenem." Itt értesülünk arról, hogy Hiebel Ignácot „a Mártonhegyi Apátságról (Pannonhalma) hol már akkor zenekarmester vala, úgy hívták le" a pécsi székesegyházba muzsikusnak. A legnehezebb sorsa talán König Magdolnának volt. De erélyes és zeneértő feleség lehetett, érződik kérelméből: „...Néhai férjem tisztjének minden ágaiban, mint egész fizetéssel ellátott Choralistának eljárna kelletvén. . . szolgálatbéli esztendeinek során keresztül, kizárólag egyedül maga játszotta az nagy orgonát, ennek rendkívül nehéz járása pedig (:amelly azonban újabbi időkben tetemes változásokkal megjavíttatott:) annyi physikai erőt feltételezett, hogy. . .feletti megerőltetése, gyengélkedő testalkatánál fogva. . . kora halálának. . . bizonyosan eszközlője vala." Az özvegyek kérelmeit egyszerre tárgyalta a káptalani konzisztórium. Wolf-, Hiebelés Vilfling özvegye évi 60 Ft-ot, König özvegye pedig évi 40 Ft-ot kap kegydíjként
