Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

15 Dr. Gottlob Holder: Das Deutschtum in der unterem Baranya ... 112. p. 1G Bm. L. Főisp. ált. ir. 341/1883. 17 Népszámlálás 1881. 18 Balatlnácz J.: im. 141-163. p. 19 Dr. Gottlob Holder: im. 114-115. p. 20 Szita László: Adatok a délszláv népcsoportok betelepüléséhez a török utáni Baranya megyében. Baranyai Művelődés. 1973/1V. 131—137. p. Igen részletesen: Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. sz. elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. Baranyai Helytörténetírás, 1978. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Szita László. 347-371. p. 21 Bm. L. Népszámlálás táblázatai 1831. Népszámlálás 1850. ->

2 Uo. 23 Babies András: A pécsi kőszénbányászat története. Budapest, Közoktatásügyi Kiadóvállalat. 1952. 80-87. p. ~

A Szita László: Német, délszláv, magyar jobbágyok betelepülése Baranyába 1722—24 között. Baranyai Művelődés. 1979/111. 95-101. p. 2)

Egykor jelentékeny bosnyák népessége volt. Pár bosnyák családot találunk még a századfordulón is. ü Szita László: (Komló). A feudalizmus kora. Komló monográfiája. Szerk.: Babies András. Pécs, 1980. 83-98. p. 2/ Babies András: A komlói 'kőszénbányászat története. Pécs, 1958. 7—11. p. A népességre részletesen, különösen nemzetiségi megoszlására Szita L.: Uo. 28 1850. és 1881. népszámlálás adatai. 29

A magyarosítás nem haladt előre. Később sem változott lényegében a helyzet. 30 Fontos megjegyeznem, hogy a lakosság abszolút számának 1850 és 1880 között látható stagnálásából nem lehet demográfiai következtetéseket levonni minden esetben. A stagnálást csak akkor állapíthatjuk meg, ha ismerjük, mi történt a harminc év alatt is. Levéltári adatok alapján pl. Szopok esetében ismerjük a lélekszámot 1864-ből, s ekkor 334. Nem haltak meg, hanem tudjuk, hogy Komlóra vándoroltak. A két népszámlálás csak hozzávetőleges tendenciát enged feltételezni. így demográfiai értékelést csak a közben lévő évek kutatása után vonhatunk le. 31 A Zselicben lévő községek nemzetiségi lakosságának vizsgálatát az elmúlt esztendőben kezdtük. Erre vonatkozóan lásd: Szita László: Adatok egy zselici nagybirtok gazdálkodásához a XIX. század első felében. Zselici dolgozatok IM. köt. Szerk: Vargha Károly. Pécs, 1976. 76-82. p, Legújabban: Szita László: Újabb adatok a Zselic faluinaik nemzetiségi betelepüléséhez. Zselici dolgozatok IV. köt. Pécs, 1979. Szerk.: Vargha Károly. 30-34 Ugyanitt Erdődi Gyula: Adalékok néhány zselici falu gazdálkodásához az 1828-as regnicoláris conseriptio alapján. 35—40. p. 32 L. Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához. Baranyai Helytörténetírás, 1978. Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Pécs, 1979. Szerk.: Szita László. 371-396. p. 33 Allinger János: Hidas község története, Hidas 1965. Kézirat. A Hidasi Honismereti Szakkör tulajdonában. Tudományos igénnyel írta meg az egykori evangélikus lelkész Hidas nemzetiségeinek történetét. Allinger jól jellemezte azt is, hogy a különböző területekről érkezett németek sem tudtak egybeforrni. A közöttük meglévő ellentét is segítette a szerbeket és magyaroikat abban, hogy elkülönülve megvessék a lábukat a 18. és 19, században. 48—66. p. A 'kéziratot Majoi Mátyás tanító úr bocsátotta rendelkezésemre, amiért ezúton mondok köszönetet. '•

Ví 1881-es népszámlálás adatai alapján. Csak a legfontosabb nemzetiségeket tüntetjük fel. A többi nemzetiségek száma elenyésző. A „délszláv" megnevezés alá horvátok, szerbek kerültek besorolásra, valamint a sokacság. A „délszláv" népcsoporthoz tartoznak a megyénkben élő bosnyákjaink. Teljes bizonyossággali állíthatom, hogy a következő négy faluban: Kökény 429, Pogány 510, Szőkéd 177, Pécsudvard 148 lakost az „egyéb hazai nyelvű" rovatban történt feltüntetéssel helytelen figyelmen kívül hagyni, mert ők a bosnyákok, így tehát a 31 980 délszláv lakost ki kell egészítenünk az 1264 bosnyák lélekkel. Jellemző módon Németi bosnyák lakóit a népszámlálás horvátoknak tüntette fel, Szalántánál hasonlóképpen járt el, Szőke, Személy esetében is. 35 Baranyai Zselic természetesen nemcsak a szigetvári járás területét jelenti, illetve jelentette.