Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

Nemzetiségi lakosságú falvak területi elhelyezkedése Baranya vármegyében 1880-ban • Mekenyes #Szonisz • Tofu Köblény, •Maréci O Szálainak Pole* a gazdag német családoknál. Ebből ered az is, hogy a magyar vagy a horvát földbirtok átmegy gyakran német kezekbe. Pl. a magyar-horvát nemzetiségi lakosságú Belvárd községben a német lakosság 7%, de a teljes birtokolt földterület 48,9%-a kezükbe került.

39 A nyomjai és szederkényi svábság megszerezte a kihalt vagy elköltözött családok földjeit. Ez a folyamat a Földmérési Felügyelőség anyagának áttekintésével megyei szinten vizsgálható, hasonló eredménnyel. Nagy jelentősége van minden korszakban azt a kérdést vizsgálni tehát, hogy a vegyes lakosságú falvak földbirtok megoszlása hogyan alakult. Mennyit birtokoltak a magyarok, németek és délszlávok. Azaz a falvak nemzetiségi struktúrájának változása mögött milyen arányú a kezükön lévő birtokváltozás tendenciája. A 19. század második felében a népiskola anyanyelv oktatását vizsgálva jellemezhetők egyrészt nemzetiséglakta falvaik műveltségi helyzete és perspektívái, másrészt az is látható, hogy az asszimiláció tudatos és irányított folyamata nem sok eredményt hozott. Nemzetiségi falvakban a német vagy szerb—horvát nyelv tanítása jelentős. 1878-ban, majd 1890-ben, s végül az elemi iskolák államosítása előtti időszakban 1907-ben is készítettek a vármegye iskoláiról olyan felméréseket, amelyek a nemzetiségi falvak iskolaügyére fényt derítenek. E jelentéseknek a nem-