Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

Nemzetiségi lakosságú falvak területi elhelyezkedése Baranya vármegyében 1850-ben német—horvát falu volt. A század végére a horvát nemzetiségi (sokac) lakosság megerősödött. A község Bács megyébe irányuló kereskedelmi átkelőhely, lakossága ezért munkát talált és nem mélyültek el az ellentétek úgy, mint a területen fekvő más nemzetiségi lakosságú községekben jelezhető. Vörösmart mezőváros, közel ezer német nemzetiségű lakossal. A magyarok és németek fele arányban oszlottak meg. Kitűnő vörösborai a német és magyar gazdák kezén jelentős bevételt biztosítottak a tájpiacon, de szántóföldi gazdálkodásuk sem jelentéktelen. Délkelet-Baranya (a „háromszög") egyik szellemi központja volt, elsősorban magyar kultúra szempontjából figyelemre méltó. Magyar és német lakosság együttélése a legkisebb disszonanciát sem ismer.

5 Hercegszöllős három nemzetiségű falu, 1921 lélekből szerb, magyar, német nagyjából egyforma arányban oszlik meg. Később a szerbek 100—150 fővel kevesebben élnek mint a magyarok, vagy németek. Kitűnő termő vidék, bortermelése hasonló-