Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez

A színház alaprajzát viszont ismerjük; a bontás előtt Baldauf János készítette el a tervezett átalakítás miatt. Ezen az 1886-os rajzon a bejáratnál valóban három lépcső látható — míg a Piatsek Antal rajzán nyolc. Érdemes összevetni a Baldauf féle felmérést a homlokzati rajzzal. Nem egyezik a lépcsők kiképzése, a bejárati ajtók mérete sem. Piatsek rajzán az emeleten körbefutó kő mellvédes erkély látható, ennek következtében az emelet, homlokzati és oldalfali síkja 1—3 méterrel beljebb kezdődik, mint a földszinté. Baldauf rajzán nincs erkély, az emeleti falak síkja megegyezik a földszintével. Rónaki a nézőtér leírásánál II. emeleti erkélyről is ír. Sajnos az 1886-os felméréskor a II. emeletről rajz nem készült, vagy elveszett. Utal viszont rá a lépcsőházak rajzánál. A lépcsők tovább vezetnek a II. emeletre. A Piatsek-féle homlokzati rajzon egyértelműen látszik; ott nem lehetett II. emelet. Amikor 1950 körül a Baranya megyei Levéltárban (akkor: P. A. L.) előkerült a homlokzati rajz, azt ott a pécsi színház tervrajzának vélték. Mint már említettük, az irodalomban ez így is jelent meg. A kérdés tehát az: lehetett-e ez a rajz a felépült színház tervanyagának egy darabja? Mint már említettük, Baldauf János felmérési rajzot készített az átalakítandó, vagy lebontandó színházépület két szintjéről. A két rajz alapján a homlokzat, illetve a homlokzati alaprajz nagyjából rekonstruálható. A két alaprajz, vagy homlokzati rajz összevethető és azonnal megállapítható az, hogy teljességgel képtelenség az az állítás, hogy ezek a rajzok egyazon épületről készültek. Az eltérések jelentősek, sőt az a színház, melyet a rajz ábrázol (A. Piatsek) el sem fért volna a Mária utcában kiugró oszlopai, előrenyúló lépcsőzete és a lépcsők mellvédjei miatt. Nagyjából az utca közepéig ért volna. Az erőteljesen tagolt, pompázatos külső a korabeli sajtó ledorongoló — természetesen kissé túlzó — leírásaival is ellentétben áll. E probléma azonban véglegesen tisztázható, ha elolvassuk a homlokzati rajz két oldalán található korabeli német nyelvű felírásokat. A rajz megtalálásakor ezeket meglehetős felületességgel teljesen figyelmen kívül hagyták. A rajz első oldalán ez áll: „Geceichnet (így!) von Anton Piatsek". A hátoldalán : „Gezeichnet in 2

ten semester 1331 Anton Piatsek Maurerjung Quinque Ecclesiensis 24* Aug. 1831. Vidi: Carolus Mayer mp. Nat. Scholae Director".

23 A rajzot tehát Anton Piatsek készített 3 1831-ben az iparrajziskolában. Teljesen kizárt tehát az, hogy ez a pécsi színház tervanyagához tartozott, hisz jóval, évekkel a színház felépítése előtt készült. Bár ekkor — mint már volt is róla szó — gondoltak állandó színházra Pécsett, ezek a tervek azonban meglévő épületek átalakításával számoltak, önálló színházépület tervezésére csak évekkel utána gondoltak. V. Milyen volt a színház? Az alaprajzból ítélve rendkívül egyszerű homlokzata volt. Kívülről két lépcsőn, s három kétszárnyas ajtón lehetett bemenni az előcsarnokba. A bejárati ajtók két oldalán egy-egy, összesen 4 pilaszter díszítette a homlokzat földszinti részét, míg az emeleten a három földszinti bejárat tengelyében, illetve kétoldalt egy-egy, összesen tehát öt ablaknyílás törte meg a falak egyhangú síkját. Az épület homlokzatát valószínűleg igen egyszerű timpanon zárta le. Az alaprajzból ítélve a színház homlokzata nagy hasonlóságot mutathatott a győri, 1839-ben épült, Fruhmann Antal által tervezett ideiglenes színházzal."'