Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Móra Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón

Pécs szab. kir. város hatósága a szóban forgó alapítványi épületet „miként mindig volt" minden városi teher mentességével megajándékozta. Egy árva szóval sem említi azt, amit az alapítvány képviselete abból kiolvas, hogy t. i. az alapítvány tehermentesítése, „örökidőre" történt, ami, ha megtörtént volna, annak nemcsak a Szepessy-féle alapító okirat szövegéből s e tekintetben hozott magistratusi határozatból kétségtelenül kitűnnie kell, hanem miután örökidőre szóló intézkedésekkel az utódokat csakis alapítvány létesítésével lehet 'kötelezni, az csak a város részéről tett külön alapítvánnyal s erre vonatkozólag kiállított, szabályszerűen jóváhagyott külön alapító oklevéllel volt volna statuálható. — ilyen alapítvány,, s erről szóló oklevél azonban nem létezik, erről sem a város közönségének, sem a lyceumi alapítványt kezelő alapítványi pénztárnak tudomása nincs, s így a szóban forgó magistratusi határozat, amely azonban szorgos levéltári kutatás dacára feltalálható nem volt, de föl kell tétélezni ilyennek létezését, mert a m. kir. privilégiummal megerősített Szepessy-féle lyceális alapító-oklevél megemlíti, egyszerűen a törvényhatóság által bármikor, amidőn azt az adott körülmények indokolttá teszik, visszavonható, vagy egyébként hatálytalanítható, peremtorius határozat. Ámde az ily természetű határozat már rég hatályát vesztette; részben törvényhozási intézkedéssel, részben törvényhatósági akarattal, ellenkező törvényhatósági határozat hozatalával. Törvényhozási intézkedéssel, mely az 1886. évi 22. tc, az 1900. évi 1. tc alkotásával a községet pótadó, illetőleg a törvényhatóságot törvényhatósági útadó kivetésére s beszedésére följogosította, külön, taxatíve felsorolván az attól való mentességeket. S itt szabad legyen megjegyeznem, hogy a sérelmes bizottsági határozat ama indoklása, hogy magánjogi jellegű egyezmény hatályát későbbi közjogi jellegű törvények meg nem szüntethetik, téves felfogás eredménye, mert a 'lyceumi alapító oklevélnek idézett szavai szerint is a vitatott mentesítés a törvényhatóságnak egyoldalú határozatával történt, s így azt kétoldalú ,,egyezség"-nek declarálni nem lehet. A többször említett határozat hatályát vesztette a törvényhatóságnak akaratából is, ellentkező törvényhatósági határozat hozatalával, mert hogy többet ne említsek, sem a város közönsége által létesített általános forrásvízvezeték használata, s a használat fejében fizetendő vízbér s vízadó tárgyában alkotott 72.459/1892 illetőleg 91.622/1904. sz. a. belügyminiszteri rendelettel jóváhagyott szabályrendelet, sem a szemét kihordásáért fizetendő városi díjak tekintetében intézkedő 45.958/1894. sz. a. belügyminiszteri rendelettel jóváhagyott szabályrendelet, sem végül a házbérfillérekről alkotott, 46.953 1901. sz. a. jóváhagyott szabályrendeletben oly kitételek, melyek szerint a lyceumi épület bérbeadott bolthelyiségei után fizetendő bérösszegnek, vagy egyéb jövedelmei tekintetében a lyceumi alapítvány személyes mentességet élvezne, meg nem állapíttattak. — A törvényhatóság tehát most érintett szabályrendeletek alkotásával, azzal, hogy azokban a lyceumi aíapívány tekintetében sem tett kivételt, korábbi akaratát, korábban hozott, mentességet biztosító határozatát egyszerűen hatályon kívül helyezte. — Ez a jogi állapot, s ezen jogi állapot mellett a lyceumi alap sem községi adómentességet, sem törvényhatósági útadó, sem a vízbér, a szemétfuvarozási díj, sem végül a házbérfillérek megfizetésétől való mentességet nem igényelhet. Iga'z, hogy a város hatósága e kérdést mindezideig a méltányossági s opportunitási indokokból kezelte, s a lyceumi alapot a községi terhek fizetési kötelezettsége alól esetről esetre felmentette, ámde a lyceumi alapnak az intézet fenntartása céljából ezen jövedelemre tényleg szüksége volt, ámde azok után, hogy a lyceumi alap 1902-ik évben rendezést nyert, oly jövedelmi forrás részesévé lett, hogy nemcsak évi szükségletét fedezheti, hanem évenkint 30—40 ezer koronát a>z alaptőke növelésére fordíthat, ezen méltányossági s célszerűségi indokok megszűntek, a város hatósága kénytelen a jogi álláspontra helyezkedni, s ez alapon a községi hozzájárulást az alaptól megkövetelni. Mindezek alapján az összes iratoknak jelen panasz kapcsán a nagyméltóságú m. kir. közigazgatási bírósághoz leendő felterjesztéséért esedezem, s ott sérelmes 1906. évi 716 számú 11-od fokú határozat megváltoztatását s 29.007/1905. sz. tanácsi határozat helyben hagyását kérem. Teljes tisztelettel Nendvich Andor polgármester Pécs sz. kir. város közönsége képviseletében Méltóságos Erreth János úrhoz, Pécs sz. kir. város főispánjához 1907. IV. 11. 9Ö Felsége a Király nevében ,a magyar közigazgatási bíróság 3000,1908. K A pécsi püspöki jogi lyceum-alapítvány jövedelmének községi adó alóli mentessége iránti ügyben Pécs szab. kir. város közigazgatási bizottsága által 1907. március hó 14. napján