Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéhez 1916-1921

iályurofmát nem veszélyeztetik. Mihelyt az öntudatra ébredt proletariátus a parlamentben a sajtó, és gyülekezés szabadságával a burzsoáziára veszélyessé kezd válni, azonnal kitűnik, hogy a demokrácia csak máz, mely alatt a polgári diktatúra rejtőzik. Mikor az osztályharc kiélesedik, akkor a demokrácia eszközeivel nem remélhető siker a burkolt polgári diktatúra ellen. A polgári diktatúráról csak a proletárdiktatúra útján lehet áttérni a valódi demokráciára, a valódi népuralomra. A proletárságnak a diktatúra tehát nem cél, csak eszköz,, csak átmeneti állapot az ideális osztályuralommentes demokrácia felé. Hétfőn Szigeti Géza dr. tartja meg ,,A történelmi materializmusról" szóló előadását. Munkás, 1921. január 22. 3. p. („Polgári diktatúra - proletárdiktatúra" . . .) 1 Steinmetz István: mérnök. A pécsi vasutas szakszervezet alelnöke. 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt a Baranya megyei Tanács tagjává választották. 21. 1921. február 4. A Munkás ismerteti azt az előadást, ami a magyar történelmet a történelmi materializmus módszerével tárgyalta A szociális tanfolyam legutóbbi előadásán Szerényi elvtárs beszélt a magyar történelemről. A történelmi materializmus módszerével vizsgálva a főbb eseményeket, úgy találjuk, hogy már a magyar állam megalakulása s az osztatilan, a törzsek tulajdonát képező földbirtoknak a király és az őt támogató idegen főurak, meg a belföldi hatalmasok közti felosztását jelenti. A szabadok jó része leszorul jobbágyi helyzetbe, más része pedig a köznemességet alkotja, mely az országos ügyekből mindinkább kiszorul és a nemesi vármegyébe vonul vissza. A jobbágyság, sőt a köznemesség és alsópapság elnyomott helyzete szüli az 1514-i Dózsa lázadást, melynek következménye a mohácsi csatavesztés, mivel a nemesi sereg el van foglalva a jobbágyok fékentartásával. A reformáció és ellenreformáció harcai is jórészt egyházi birtokok elfoglalása és visszafoglalása körül mozognak. Az úgynevezett nemzeti fölkelések különösen a Rákóczi fölkelés kezdetben parasztlázadásnak indult, melyhez azután a királyi hatalomra féltékeny nemesség egy része csatlakozott. E fölkelés leverése után azonban a nemesség belátta, hogy az erős királyi hatalom szolgálatába kell állnia és Mária Terézia alatt már teljesen behódolt udvari nemességgé. Mai nagybirtokosaink, mágnásaink legtöbbje akkor szerezte birtokait a királynő kegyeibe való behízelgés révén. Az ezeréves magyar történelem tehát a dolgozók ezeréves elnyomását örökíti meg lapjain és a mai Horty-Magyarország ennek a folytatását készül régi módszerekkel megírni, ámde ezt a dolgozók többé eltűrni nem fogják. Csütörtökön Doktor Sándor elvtárs „A háborúk okairól" tart előadást. Munkás, 1921. február 4. 3. p. (A szociális tanfolyam , . .) 22. 1921. március 15. A Munkás híradása a pártiskola új kurzusának megnyitásáról Pártiskola megnyitás

1 lesz f. hó 15-én, kedden este 6 órakor a Munkásotthonban. Az érdekelt elvtársak pontosan jelenjenek meg. Munkás, 1921. március 15. 4. p. (Pártiskola megnyitás...) 1 Arra nézve, hogy ezt a pártiskolai kurzust megtartották volna, nem rendelkezünk adatokkal. 23. 1921. március A márciusban induló pártiskola számára összeállított előadások tematika terve Előadástervezet kommunista irányelvek szerint:

1 /. A társadalom fejlődése: Anyag, vagy szellem? Biblia: Isten, föld, ember.