Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéhez 1916-1921

Miután Marx és Engels, majd Bebel tudományos alapokra fektették a szocializmus tanait, az aizóta kialakult új tudomány, a társadalomtudomány nemcsak igazolta, hanem tovább is építette az ő úttörő munkájukat. E tudomány igazságait fogják a pártiskolában az elvtársak hirdetni. Az előadó már vázlatos előadásában is rámutatott, mennyire nem öröktől fogva valók a társadalom azon intézményei, melyek közt ma élünk. Az állam, a család és a házasság, a jog és az erkölcs, a vallás és a tudomány, melyeket mint a társadalom rendíthetetlen oszlopait a mai uralkodó osztály annyira félt, mind csak fejlődés eredményei s annek a gazdasági rendnek a függvényei, melyben ma élünk s mely a magántulajdon elvén alapszik. Kinek jut a társadalomban a munka s kinek a munka produktuma, a vagyon: ez az alapkérdés, mely szerint igazodnak a társadalom intézményei. Ez alapon van a társadalom a történelmi kor óta osztályokra tagozódva, melyek közt állandó az osztályharc. Előbb azonban több százezer éven át élt az emberiség más gazdasági alapon osztályok és osztályharc nélkül. A vasutasok helyiségét megtöltő hallgatóság a népszerű, világos fejtegetéseket feszült figyelemmel hallgatta végig. A következő órán ugyanez előadó beszél a társadalom kezdeteiről. Munkás, 1919. október 4. 2. p. (A pártiskoía megnyitására.) 1 A pártiskolának, mint az agitátorképzés bázisának tervét először Buchinger Manó vetette fel 1917-ben. „Az oktatásügyi központ szervezete, a tanítási program tervezete" című munkájának 4. pontjában. (Márkus László: A szociáldemokrata történetfelfogás fejlődéséhez. Bp. 1963. Akadémiai Kiadó, 197-198. old.) 1920. novemberében a Munkás már agitátor-tanfolyamként jelzi a pártiskolai kurzus beindítását. (Munkás, 1920. november 17. 4. oldal.) 2 Schmira Károly: kőműves, a Pécsi Szociáldemokrata Párt titkára, a Szakszervezeti Tanács, illetve Szakszervezeti Bizottság titkára. 9. 1919. október 25. A Munkás ismertetése Bodnár Zsigmondnak a vallások keletkezéséről tartott előadásáról A pártiskolában csütörtökön este

1 Bodnár Zsigmond

2 elvtárs tartott előadást a vallásos érzés keletkezéséről. Bemutatta a történelemben ennek az érzésnek társadalmi hatását, következményeit. Kimutatta, hogy a vallásos érzés nem szükségszerű tartozéka az embernek, hogy a tárgyilagos kutatás csak az élet, a tudat, és a társulási ösztönt találja föl a'z ember alaptermészetében, A vallásos érzés a kezdetleges társadalmak erőszakos egyesülése által torzított szociális érzés nyilvánulata ezért más és más a tartalma a különböző művelődésű népeknél. Bebizonyította, hogy a vallásos érzés az egyéneknél szükségszerűen megszűnik bizonyos művelődési fokon, a nagy tömegeknél pedig akkor, ha a társadalmi életfeltételek meg fognak felelni a szociális ösztön követelésének. Ez a követelés: egyenlő munka, egyenlő részesedés. Ezért az ember alaptermészetének megfelelő társadalmi rendért küzd a szociáldemokrata és nem a vallás ellen, mely tulajdonképpen jelentéktelen járuléka minden .igazságtalan, tehát természetellenes társadalomnak s mint ilyen természetszerűleg úgy is eltűnik, ha megvalósul pártunk fenséges eszménye: a társadalmi béke, melynek eljövetelét nem fogja tudni megakadályozni egyetlen egyház sem. E hó 30-án Polácsi János tart előadást. Munkás, 1919. október 25. 2. p. (A pártiskolában.) 1 Az előadásokat 18.15-kor kezdték mindig, hogy a 18 óráig dolgozó munkások is részt vehessenek rajta. 2 Bodnár Zsigmond: tanító, tanfelügyelő. A Munkás című lap ellenőrző bizottságának tagja. Tevékenyen részt vett a pécsi munkásmozgalomban. Már a Munkásiskola előadói közt is szerepelt. Az 1920-ban újból megalakult pécsi Nemzeti Tanács tagja. A Pécsi Szocialista Párt 1920-ban az c javaslatára mondta ki a III Internacionáléhoz való csatlakozást.